Telex: Éveken keresztül mérgezhette dolgozóit a gödi Samsung-gyár, mert az Orbán-kormány segített neki
Alapos oknyomozó cikk tárja fel, hogy a gödi Samsung-gyár hogyan nem védte meg dolgozóit szinte semmilyen formában rákkeltő katódalapanyagok levegőbe kerülésétől és hogyan próbálta minden módon eltitkolni a hatóságok elől azt, hogy sok száz dolgozóját veszélyezteti hétről-hétre, hónapról-hónapra. A Telex cikke szerint ebben kormányzati kapcsolataik segítették őket, akik mindig elsikálták a problémákat. Egészen addig, amíg titkos adatgyűjtés nem indult és országosan is növekedni kezdett a népharag az akkumulátorgyárak ellen.
Magyarország Samsung-sztori: képcsövektől akkumulátorokig
Alapos cikkben tárja fel a Telex a gödi Samsung-gyárban tapasztalt számos mérgezés részletes történetét, illetve ennek kormányzati vonatkozásait is. Az anyaghoz a szerző számos, az ügyre rálátó forrással beszélt, más esetekben az elérhető például vállalati jegyzőkönyvek alapján következtet bizonyos összefüggésekre.
Göd bájos Duna-parti kistelepülés Pest megyében, Budapesttől nem túl messze, még a festői Duna-kanyar előtt, a Duna bal partján. 2001-ben, tehát még az első Orbán-kormány idején telepedett a városka határába a dél-koreai Samsung, amely kezdetben színestelevízió-képcsöveket, plazmatév-paneleket és mobiltelefon-kijelzőket gyártott. Nem is volt probléma, egészen addig, amíg a gyár termelését át nem állították akkumulátorgyártásra és a termelést el nem kezdték felfelé skálázni.
Mangán, nikkel és kobalt
A Telex cikke szerint ugyanis az akkumulátorok katódjának előállításához három rendkívül mérgező, rákkeltő anyagot használnak por formájában: mangánt, nikkelt és kobaltot. A gyár mixing egysége, amely ezen porok összekeverését biztosítja ezért különösen veszélyes munkahely, ide csak a filmekben látott szkafanderben, azaz a külvilágtól teljesen védett módon léphet(ne) be a dolgozó. Emellett az egész gyár területén nagy teljesítményű levegőtisztító berendezésnek kellene működnie, mivel ezek a finom porok keveréskor a levegőbe jutnak, ami elkerülhetetlen.
Ezek közül azonban a dél-koreai multi egyiknek sem felelt meg. A Telex forrásai szerint a képcsőgyár légtisztító berendezését tartották meg ahelyett, hogy százmilliókért vagy milliárdokért az akkumulátor-gyártásra alkalmazható légszűrő-berendezéseket építettek volna be. Ennek következtében azok képesek voltak kiszűrni a 2,4 mikrométer átlagos szemcseméretű port, ám a nikkel, a kobalt és a mangán pora ennél sokkal kisebb, 0,3 mikrométer szemcseméretű volt. Emellett fényképek tanúskodnak róla, hogy nemhogy szkafanderben nem voltak a dolgozók a mixing részlegen, hanem csupán orvosi maszkot viseltek, ami semmitől sem védte őket.
Minden tizedik dolgozó érintett
Nem csoda, hogy a munkavédelmi ellenőrzések sorban tártak fel szabálytalanságokat, ám a vonatkozó törvények értelmében csupán 10 millió forintra bírságolhatták meg a céget. És ez még csak a jéghegy csúcsa volt: a belső vizsgálatok ugyanis még súlyosabb mérgezéseket tártak fel, amiről a hatóságok nem is tudtak. Volt olyan, hogy a mérgező por koncentrációja 510-szorosan haladta meg a határértéket, amit ráadásul a vállalat saját jegyzőkönyvei is bizonyítanak. Ráadásul nagyon sokakat érinthetett mérgezés. Egy, a lap birtokába került összesítés szerint “2022-ben a gyár 2159 dolgozójából 857-et teszteltek, és közülük 98 ember szervezetében találtak a határértéket meghaladó mennyiségű vegyi anyagot. Ez a munkatársak 11 százaléka.”
Miután 2019-ben ellenzéki polgármestert választottak Gödön, a kormány szinte néhány hónap leforgása alatt különleges gazdasági övezetté nyilvánította, így gyakorlatilag a kormány és szervei, azaz a Pest Vármegyei Kormányhivatal lett felelős azért, hogy betartsa a cég a munkavédelmi előírásokat és ne veszélyeztesse dolgozói egészségét.
Inkább bírság, mint beruházás
Csakhogy a munkavédelmi vizsgálatok megállapították, hogy a cég már legalább 2021 óta tudott arról, hogy a légtisztító rendszere nem elegendő, mégsem tett semmit. A Telex forrásai szerint azért, mert tudták, a kormány részéről erős emberek védik a beruházást, nevesítve is különösen Szijjártó Péter külügyminiszter és Tuzson Bence, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője. Ők azzal érveltek, hogy a zárás súlyos nemzetgazdasági károkat okozna.
Ezért bár már 2023 tavaszán bezárathatták volna a munkavédelmi előírások ismételt és súlyos megszegése és a magyar hatóságok félrevezetése, valamint a fenti határérték-túllépések miatt, mégsem történt semmi egy 10 milliós bírságon túl. A Telex forrásai szerint pontosan ezért nem történt semmi: inkább kifizették a bírságot, semmint bevállalják a százmilliós vagy milliárdos beruházást.
A gyár annak ellenére nem tett semmit a megoldás érdekében, hogy 2021-ben és 2022-ben is hatalmas növekedést produkált, elképesztő nagyságrendben gyártotta és adta el az akkumulátorokat, azaz bőven lett volna tőke a beruházás végrehajtására a Telex cikke szerint.
Titkos adatgyűjtés és Orbán keze
Az ügy 2023 tavaszán, a harmadik munkavédelmi vizsgálatot követően jutott a kormány elé. A munkavédelmi vizsgálat előtt pedig már az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódott és titkos adatgyűjtésg tolytatott, mert úgy gondolták, megtéveszti a magyar hatóságokat a Samsung, feltételezésük pedig nagyon is helytállónak bizonyult.
Ezen a bizonyos kormányülésen Rogán Antal titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter arra tett javaslatot, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal függessze fel a működési engedélyét. Erre végül nem került sor, de őszig kaptak haladékot.
A cég vezetése a Telex információi szerint 2023 tavaszán ilyedt meg igazán, amikor fülébe jutott, hogy a titkosszolgálat vizsgálódik és szóltak nekik, hogy “Viktor levette a védelmet a gyárról”, azaz többé nem reménykedhetnek a kormányzat feltétlen támogatásában.
Romló eredmény, újabb szabálytalanságok
Ekkor több légszűrő-berendezést is rendeltek egyenesen otthonról, a beruházásnak pedig lett is eredménye, mert ezt követően javultak az eredmények. Továbbra is voltak pozitív értékek, de már nem olyan nagy számban fordultak elő.
2024-ben az eredmények újra romlani kezdtek, 2025-ben ismét szabálytalanságokat tártak fel a cégnél egy munkavédelmi eljárás során, ám erről már a sajtó sem nagyon írt, a téma ugyanis lekerült a politikai napirendről. Az akkugyárak ügye ugyanis 2023-ban fontos politikai téma volt, hatalmas tiltakozások voltak például a debreceni CATL-beruházás ellen, ami a 2024-es választásokon akár rossz eredményt is jelenthetett volna a fideszes városvezetőknek, ám erre végül nem került sor.
Ezzel párhuzamosan elkezdett csökkenni a termelés volumene is, hisz az egész ágazat mélyrepülésben van 2023 vége óta. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig olyan szabályozást hozott, ami alapján immár nem 10, hanem 100 millió forintra lehetne büntetni a Samsungot. A durva emelés oka bevallottan a magyar szabályozást “pofátlanul” kijátszó vállalatok elleni hatékonyabb fellépés volt.
Már nincs engedély
A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint hiába semmisítette meg 2025 őszén az üzem környezethasználati engedélyét a bíróság, “csökkentett kapacitás” mellett engedély nélkül is működhet. Igaz, arról nincs szó, hogy mit jelent a csökkentett kapacitás. Ám az iparág valóban gyengélkedik, a Telex úgy tudja, hogy tavaly év végén a korábbiakon felül további 800 külsős dolgozót bocsátottak el. 2023-ban, a csúcson a lap adatai szerint a teljes dolgozói létszám a nyolcezret is elérhette.
Ha esetleg lemaradtál korábbi, Samsunggal kapcsolatos cikkünkről:
- Attilát majdnem megölte 6900 volt a Samsung-gyárban, a dél-koreai felelős eltűnt
Source: