Egy poros múzeumi raktár mélyén hevert a csontdarab, amely most teljesen átírhatja Ausztrália ősi élővilágáról alkotott képet. A kutatók először talán maguk sem sejtették, hogy egy elveszettnek hitt óriás nyomára bukkantak.
Elfeledett csontdarab
A szenzációs felfedezés egy viktóriai múzeum gyűjteményéből került elő, ahol kutatók éppen régi fosszíliákat rendszereztek. A mindössze hét centiméteres koponyatöredék első pillantásra jelentéktelennek tűnhetett, ám a részletes vizsgálat során kiderült: egy kihalt fajhoz tartozik.
Ez a faj nem más, mint az óriás hangyászsün, amely a jégkorszak idején járta Ausztráliát. A lelet különlegessége, hogy olyan területen találták, ahol korábban még sosem sikerült igazolni a jelenlétét. Ezzel mintegy ezer kilométeres hiányzó láncszem került a térképre.
Akkora volt, mint egy kisgyerek
A tudományos nevén Megalibgwilia owenii néven ismert állat messze nagyobb volt mai rokonainál. A becslések szerint körülbelül egy méter hosszúra nőtt, testsúlya pedig elérhette a 15 kilogrammot. Ez nagyjából egy négyéves gyermek tömegének felel meg.
A kutatók szerint az óriás hangyászsün nemcsak méretében tért el a ma ismert hangyászsünöktől. Erőteljes vállai és vastag csontjai arra utalnak, hogy rendkívül izmos állat volt, amely képes lehetett kemény talajt feltörni vagy korhadt fatörzseket széttépni táplálék után kutatva.
Nem úgy élt, mint mai rokonai
A ma élő hangyászsünök főként termeszeket és gilisztákat fogyasztanak, hosszú nyelvükkel szedegetve össze a zsákmányt. Az ősi faj azonban más stratégiát követhetett. Koponyája szélesebb, csőre hosszabb és erősebb volt, ami arra utal, hogy rovarlárvákat, bogarakat és más, nehezebben elérhető táplálékot keresett.
Ez azt jelenti, hogy az óriás hangyászsün saját ökológiai szerepet tölthetett be, és nem egyszerűen a mai fajok nagyobb változata volt a ScienceAlert szerint.
A halálbarlang titkai még mindig nem fogytak el
A fosszíliát a hírhedt Foul Air Cave nevű barlangból gyűjtötték be még 1906 és 1907 között. A hely neve nem véletlen: a mélyebb részeken baktériumok fogyasztják az oxigént, miközben kellemetlen gázokat termelnek. A meredek bejárat pedig természetes csapdaként működött – aki beesett, gyakran nem jutott ki többé.
A barlang ezért igazi időkapu a tudósok számára. Számos ősi állat maradványa került már elő innen, és most az óriás hangyászsün is csatlakozott a listához.
Még nagyobb meglepetések jöhetnek
A kutatók szerint ez a felfedezés csak a kezdet. Más, korábban félretett csontok között is rejtőzhetnek olyan maradványok, amelyek új fajokra vagy eddig ismeretlen populációkra utalnak. Sőt, egyes elméletek szerint a hosszúcsőrű hangyászsün rokonai még meglepően későn is jelen lehettek Észak-Ausztráliában.
Ha ez igaz, akkor az óriás hangyászsün története még korántsem ért véget. Lehet, hogy a következő szenzáció már most is ott lapul valamelyik múzeumi fiók mélyén.
Ha lemaradtál volna: