Történelmi felfedezés: 42 elveszett oldal került elő egy ősi bibliai kéziratból
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült újra olvashatóvá tennie egy több mint ezer éves bibliai kézirat 42 oldalát, ami pontosabb képet ad arról, hogyan alakították az Újszövetség szövegét az első keresztény közösségek.
A projektet a glasgow-i egyetem kutatói vezették, akik egy különleges, H Kódex nevű kézirat töredékeit vizsgálták. Ez a 6. századi görög nyelvű kódex Pál apostol leveleit tartalmazta, és az egyik legkorábbi ismert forrás ezek közül.
Ezek a szövegek az Újszövetség legfontosabb részei közé tartoznak, és már a legkorábbi keresztény közösségek életében is meghatározó szerepet játszottak. A kódex vizsgálatával rájöttek, hogyan másolták, rendezték és értelmezték a bibliai szövegeket több mint ezer évvel ezelőtt.
A kódex korát egy nemzetközi kéziratkutató szervezet is ellenőrizte, és egy párizsi laboratóriumban radiokarbonos vizsgálatokkal megerősítették a 6. századi keltezést.
Kapcsolódó:
A radiokarbonos módszer több bibliai esemény időrendjét is segített tisztázni
A H kódex legfontosabb felfedezései:
- Korai fejezetlisták: Az előkerült oldalak Pál leveleinek legkorábbi ismert fejezetbeosztásait tartalmazzák, amelyek jelentősen eltérnek a ma használtaktól.
- Betekintés a másolók munkájába: A töredékekből kiderül, hogyan javították, jegyzetelték és értelmezték a szövegeket a 6. századi írástudók.
- Középkori újrahasznosítás: A kézirat állapota jól mutatja, hogyan használták fel újra a vallási szövegeket, amikor azok megrongálódtak vagy elavulttá váltak.
Így tűnhetett el az ősi bibliai kézirat
A kódex több darabban maradt fenn. Az Archaeology News beszámolója szerint a kéziratot az Athosz-hegyen található Nagy Lavra kolostor szerzetesei szedték szét, majd pergamenlapjait más könyvek kötéséhez használták fel.
Ez a gyakorlat akkoriban megszokott volt, mivel a pergamen értékes anyagnak számított, ezért a régi vagy sérült kéziratokat gyakran újrahasznosították. Így az eredeti könyv darabjai szétszóródtak Európa különböző gyűjteményeiben, és sok oldalt végleg elveszettnek hittek.
Egyetlen lapból több oldalnyi szöveg került elő
A mostani áttörést a multispektrális képalkotás technológiája hozta el. A kutatók különböző hullámhosszú fényekkel vizsgálták a pergament, így olyan tintanyomokat is láthatóvá tettek, amelyek szabad szemmel már eltűntek.
Az segített a rekonstrukcióban, hogy amikor a kéziratot a középkorban újraírták, a tinta halvány lenyomatokat hagyott a szomszédos lapokon. Ezek a tükörszerű nyomok őrizték meg az eredeti szöveg egy részét.
A kutatás során kiderült, hogy egyes pergamenlapokon több rétegben is fennmaradhattak szövegek. Előfordult, hogy egyetlen lapból több oldalnyi tartalmat sikerült visszaolvasni, amelynek köszönhetően a kutatók összesen 42 korábban elveszett oldalt rekonstruáltak a kéziratból.
Mit árul el a kézirat az első keresztényekről?
A most feltárt szövegek jelentősége inkább abban áll, hogy megmutatja, hogyan használták ezeket az írásokat a korai keresztény közösségek. A kéziratban talált fejezetlisták például eltérnek a mai Bibliák szerkezetétől, ami arra utal, hogy a szövegek tagolása később alakult ki.
Emellett a lapokon számos javítás, megjegyzés és szerkesztési megoldás is látható. Ezekből az derül ki, hogy a másolók értelmezték, és helyenként korrigálták is a szöveget.
A kutatás eredményeit digitális kiadásban is közzétették, amely a szakemberek és az érdeklődők számára egyaránt elérhető, és később nyomtatott formában is megjelenik.
Ha lemeradtál:
- Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Mesrop Mashtots Institute of Ancient Manuscripts, Jereván / James Blake Wiener (CC BY-NC-SA)