Földbe állhat a magyar gazdaság több szektora is, ha a Tisza tényleg betiltja a vendégmunkások alkalmazását
Magyar Péter a választások előtt világosan fogalmazott: ha nyer, júniustól új vendégmunkás nem jöhet Magyarországra. Ehelyett magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket próbálnak majd ide csábítani. Csakhogy van több szektora is a magyar gazdaságnak, ami harmadik országbeli alkalmazottak nélkül földbe állna. Ilyen például a mezőgazdaság.
Felfüggesztené a vendégmunkások alkalmazását a Magyar-kormány
Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter több sarokpontot is meghatározott az új magyar gazdaság fundamentumaival kapcsolatban. Ezek egyike a vendégmunkások alkalmazásának felfüggesztése, az itt dolgozó vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása, illetve az állami beruházösztönzési rendszerek újragondolása.
A Tisza politikusai, így a leendő miniszterelnök is sokszor beszélt arról, hogy magas bért kínáló, magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség azért, hogy a magyar fiatalok, munkavállalók ne Nyugatra vándoroljanak. Emellett a Tisza azt is célként nevezte meg, hogy az inaktív százezrek (becslések szerint 300-400 ezer fő) lépjen inkább a magyar munkaerőpiacra. Így végleg haza lehetne küldeni a mintegy 120-130 ezer vendégmunkást, akik közül egyébként sok ezren magyarok.
Innen érkeznek a vendégmunkások
A hazai, nem EGT-országokból származó (azaz jog szerint harmadik országbeli) vendégmunkások egy része ugyanis magyar anyanyelvű, csak a szomszédos országokból érkeznek hazánkba: Szerbiából vagy épp Ukrajnából. Rajtuk kívül dolgoznak még itt a szintén ezekből az országokból érkező szerbek és ukránok. A harmadik csoportot a délkelet-ázsiaiak alkotják.
A KSH szerint 2025-ben Ukrajnából majdnem 20 ezren dolgoztak, a Fülöp-szigetekről mintegy 11 ezren, Kínából 9600-an, míg Vietnámból, Szlovákiából és Romániából 7-8 ezren. Indiaiak majdnem 5000-en dolgoznak a magyar gazdaságban, őket követik a törökök és az oroszok, valamint a szerbek, alaposan leszakadva. “Egyéb” országokból további több mint 20 ezren dolgoznak hazánkban.
Az ázsiai kibocsátó országok súlya a sokéves átlag alapján növekszik. 2024-hez képest a legnagyobb növekedést kínakból regisztrálták (+2653 fő), amit a Fülöp-szigetek (+1445 fő) és az „egyéb országok” kategória (+1001 fő) követ. Szintén számottevő a bővülés Indiából (+689 fő), írja a Pénzcentrum. Az ukránok vagy a románok száma ugyanakkor meredeken csökken, mert ők nyugatabbra mennek már idénymunkára is.
Ezekben a szektorokban van sok vendégmunkás
A vendégmunkások jelentős része az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területen dolgozik, őket követi a feldolgozóipar, a kereskedelem és a gépjárműjavítás. Ez a néhány szektor le is fedi az itt dolgozó külföldiek jelentős százalékát. De sok vendégmunkás dolgozik az egészségügyben vagy a mezőgazdaságban is, mindkettő erősen munkaerőhiányos ágazat egyébként.
Ha lemaradtál volna:
Hazaküldi a Magyar-kormány a vendégmunkásokat? Erre számíthatnak a nyilatkozatok szerint
Egyes szektorokban pedig egyenesen nélkülözhetetlen a munkájuk. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a magyar agrárium képtelen fenntartani a termelés hazai vagy EU-s munkaerő segítségével. Ez különösen a szezonális, kemény fizikai megterheléssel járó munkákra igaz. De ugyanez a helyzet az állattenyésztésben is, ahol a szolgálat gyakorlatilag folyamatos, a fizetések pedig nem mindig versenyképesek. A tejiparban például indiai munkavállalók dolgoznak. Az agrárcégek pedig jellemzően elégedettek az indiai vagy fülöp-szigeteki munkavállalókkal.
A hazai feldolgozóipar, logisztika vagy építőipar is nagy bajba kerülne vendégmunkások nélkül. A hirtelen váltás bajba sodorhatná ezeket az ágazatokat, hisz a fent említett munkaerőtartalékok aktivizálása csak jelentős ráfordításokkal lenne lehetséges. “Külön célzott intézkedésekre lenne szükség többek között a kisgyermekesek, az idősebbek, a leszakadó térségekben élők és a megváltozott munkaképességűek esetében is”, írja a Pénzcentrum. Az alapvető trend pedig egy folyton fogyatkozó magyar társadalom, ahol egyre kevesebb a munkaképes és egyre több az ellátásra szoruló, idős ember.
Mindezeket megfontolva sokkal valószínűbb, hogy a rendszer áttekintése, finomhangolása, esetleges szigorítása után a Magyar-kormány is fogad majd be vendégmunkásokat, legfeljebb nem ilyen magas, 120-130 ezres számban.
Ha lemaradtál esetleg korábbi, gazdasággal kapcsolatos cikkeinkről:
Ha lemaradtál volna:
Az euró bevezetése Magyarországon: mire számíthatunk?