Bosznia-Hercegovina kívülről furcsa államalakulatnak tűnhet, ám felépítése arra szolgál, hogy az országot szétszakító etnikai konfliktusokat legalább részben kordában lehessen tartani, miközben biztosítják az állam működőképességét azután, hogy oly sok vér folyt itt éveken keresztül a jugoszláv polgárháborúban. Ám ennek rövidesen végeszakadhat a boszniai Szerb Köztársaság vezetőinek magatartása miatt. Ez pedig újabb véres konfliktushoz vezethet.
Szakadni akarnak a szerbek
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök éveken át előszeretettel találkozott a hatalmát azóta elvesztő boszniai szerb vezérrel, Milorad Dodikkal, akinek egyik politikai célkitűzése volt, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot kiszakítsa az államalakulatból.
Az 1995-ös daytonig megállapodás értelmében ugyanis a kevert etnikumú, alapvetően római katolikus horvátok, muszlim bosnyákok és ortodox szerbek által lakott Bosznia-Hercegovina alapvetően két egyenrangú államalakulatra oszlik, a főként bosnyákok és horvátok által lakott Bosznia-hercegovinai Föderációra és a Szerb Köztársaságra.
Ez utóbbi parlamentje fogadott el tegnap egy olyan nyilatkozatot, amelynek értelmében a nemzetközi főképviselők valamennyi döntését semmissé nyilvánították, és egyben a tisztség megszüntetését is követelték. A főképviselő szerepe alapveti az amerikaiak által tető alá hozott daytoni békerendszerben, hisz a két entitás vitája esetén ezek a főképviselők biztosítják az állam működését. Emellett, ha egyik államban antidemokratikus fordulat történne, a főképviselő saját kezébe veheti a jogalkotást és garantálhatja a daytoni béke betartását.
Külföldi beavatkozás vagy őrködés a demokratikus működés fölött?
Ezt az elvet, amelyet Daytonban még minden érdekelt fél alapvetőnek gondolt, mint a hosszútávú rendezés feltételét az éveken át dühöngő jugoszláv polgárháborút követően, mára a boszniai Szerb Köztársaság vitatja, a főképviselő intézményét pedig külföldi beavatkozásnak minősíti. Szerintük Schmidt nem képviseli legitim módon a nemzetközi közösséget Bosznia-Hercegovinában, és nincs joga az intézmények hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára. Bírálják azt is, hogy a főképviselő törvényeket hozhat és leválthat tisztségviselőket is, mert szerintük ez antidemokratikus.
Az egykori CSU-s (a német Kereszténydemokrata Unió bajor testvérpártja) politikus Christian Schmidt egyébként már lemondott tisztségéről, utódja megválasztására júniusban kerül majd sor, de valóban kizárható, hogy szerb, bosnyák, vagy horvát legyen.
Ha lemaradtál volna: Fico Moszkvából üzent Magyarnak: új korszak a magyar–szlovák kapcsolatokban?
Oroszok és szerbek
A kérdés természetesen geopolitikai vetülettel is rendelkezik, hisz a boszniai szerbek önállódási törekvései mögött mindig fellelhető maga Szerbia és Oroszország. Ennek is köszönhető, hogy Schmidt kinevezését 2021-ben sem az oroszok, sem a kínaiak nem támogatták.
Mint ismert, Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a – főként bosnyákok és horvátok lakta – Bosznia-hercegovinai Föderációból, amelyeket gyenge központi kormányzat köt össze. A döntésekhez a három államalkotó nemzet egyetértésére van szükség, ennek hiányában avatkozhat be a főképviselő, írja az MTI.
Putyin szerint a győzelem mindig Oroszországé, nem nyújtanak a fegyverszüneten
