Több mint egy évszázaddal az RMS Titanic elsüllyedése után a modern technológia ismét új fényt vetett a történelem legismertebb tengeri katasztrófájára. A National Geographic tavaly bemutatott dokumentumfilmje, a Titanic: Digitális újjászületés minden eddiginél részletesebben mutatja be az 1912-ben bekövetkezett tragédia utolsó óráit, illetve a keresés részleteit.

Digitális másolat készült a roncsról

Anthony Geffen rendező és csapata 2022-ben hatalmas vállalkozásba kezdett: három héten keresztül, éjjel-nappal szkennelték a Titanic roncsait az Atlanti-óceán északi részén, mintegy 3800 méteres mélységben. A kutatók több százezer fényképet és 4K-s felvételt készítettek, amelyekből a hajó pontos digitális mását állították össze.

Az elemzések során kiderült, hogy a Titanic nem egyszerűen kettétört, hanem hatalmas erők szaggatták szét a hajótestet. A roncsmezőn szétszóródott darabokat digitálisan „illesztették össze”, így a szakértők rekonstruálni tudták a hajó utolsó perceit.

Hősies mérnökök erőfeszítése menthete meg a túlélőket

Az egyik, ha nem a legfontosabb felfedezés elsőre nem tűnhet nagy jelentőségűnek, de annál több ember életét mentette meg. Ez pedig egy nyitott helyzetben talált gőzszelep volt, ami alátámasztja a túlélők beszámolóit, amelyek szerint a hajó mérnökei még több mint két órával az ütközés után is a kazánházban maradtak, hogy működésben tartsák az elektromos rendszereket és a rádiót. Ennek köszönhetően sikerült leadni a vészjelzéseket, amelyek végül sok ember életét menthették meg.

A kutatás William Murdoch elsőtiszt megítélését is árnyalhatja, ugyanis évtizedeken át azzal vádolták, hogy cserbenhagyta az utasokat. De az új felvételek arra utalnak, hogy éppen mentőcsónakok vízre bocsátásán dolgozott, amikor elsodorta a tenger, írja a Fidelio.

A pillanat, amikor előkerült a legendás óceánjáró

A Titanic roncsait csak 1985. szeptember 1-jén találták meg Robert Ballard oceanográfus és Jean-Louis Michel francia kutató expedíciója során. A hajó holléte addig rejtély volt, pedig már az 1950-es évektől kezdve számos kutatás indult, hogy felfedjék a végső nyughelyét.

A kutatók végül egy Argo nevű távirányítású mélytengeri robot segítségével bukkantak rá a törmelékmezőre, majd később magára a hajótestre is. A Titanic két nagy darabban fekszik az óceán fenekén, a hajóorr azonban még ma is jól felismerhető.

Valójában nem is a Titanic keresésére indult az akció

Az igazság az, hogy azt az expedíciót, amely során végül rábukkantak a legendás óceánjáróra, valójában az amerikai haditengerészet finanszírozta. Az ő feladatuk nem a Titanic roncsának felkutatása, hanem a hatvanas években eltűnt két atom-tengeralattjáró, az USS Scorpion és a Thresher roncsainak megtalálása volt.

Az Open Culture szerint a megállapodás úgy szólt, hogy amennyiben Ballard képes megtalálni az eltűnt tengeralattjárókat, a küldetés határidejének lejártáig foglalkozhat az óceánjáró felkutatásával. Miután megállapították, hogy a Scorpion és a Thresher hajótestjei összeroppantak, Ballard és a legénysége továbbhaladt a Titanic elsüllyedésének helyszínére.

Ha lemaradtál volna: Hány amerikai elnök vált merénylet áldozatává?

Ugyanazzal a stratégia az óceánjárónál sikeresnek bizonyult

Tudván, hogy az „elsüllyedhetetlennek” bélyegzett hajó is ugyanannak a hatalmas nyomásnak volt kitéve, az Argo segítségével inkább a hajótest szétszórt darabjait keresték, nem az ép részeket. Ahogy a videóban is látható, a tervük bevált, de nem csak akkor örülhettek igazán, amikor a törmelék között egy kazánt találtak, amelyet sikerült beazonosítani.

Ballard később más, széles körben ismert hajóroncsokat is felfedezett, például a Bismarck csatahajót, 1998-ban pedig a USS Yorktown repülőgép-hordozót, de gyaníthatóan ezek mind eltörpülnek a világ leghíresebb hajójának megtalálásához képest.

Olvastad már? Az ókori Egyiptom 3500 éves titkát leplezte le egy kutatócsoport Luxorban