A mai napon dönthet az Országgyűlés arról, hogy szemmel láthatóan is alaposan megvágják az országgyűlési képviselők, valamint a miniszterelnök, a miniszterek és a különféle országgyűlési politikai funkciókat betöltők fizetéseit, amit tiszteletdíjnak hívunk egyébként. De mennyi az annyi most és mennyi lesz az annyi a változtatás után?
Keressenek kevesebbet a magyar politikusok?
Magyar Péter gyakorlatilag a megválasztása óta jelzi, hogy a kormány egyik nagy léptékű változtatása lesz a politikai elit tiszteletdíjainak jelentős csökkentése, amire szerinte az ország gazdasági helyzete miatt van szükség. A kormányfő szerint véget kell vetni annak, hogy megélhetési politikusok vannak az országban és ennek első lépéseként a saját maga, miniszterei és az országgyűlési képviselők fizetéseit szeretné alaposan megvágni.
Az erről szóló javaslatot az Országgyűlés ma kezdi el tárgyalni. A 141 fős kétharmados Tisza-többség fényében pedig nem lehet sok kétség az elfogadásával kapcsolatban. Pláne, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk is jelezte, támogatni fogják a javaslatot.
Mennyi (volt) az annyi?
Az előző kormány 2018-ban rendezte a képviselői fizetéseket, amelyeket akkor a nemzetgazdasági bruttó átlagbérhez kötötték ugyanúgy, mint ahogyan az Országgyűlés tisztségviselőinek (házelnök, alelnökök, bizottsági elnökök és alelnökök) fizetéseit is. Ha az itteni táblázatra kattintasz, akkor időben is visszanézheted a változásokat. Jól látszik, hogy 2018-tól kezdve indult meredek emelkedésnek a politikai tisztségek után járó bér, 2026. március 1-től például az országgűlési képviselők alapbére elérte a bruttó 2 millió 182 ezer forintot. Ehhez adódtak a különféle többletpénzek bizottsági munka, frakcióvezetés, stb. miatt.
Az Országgyűlés elnöke például majdnem 6 millió forintot, egy képviselőcsoport vezetője több mint 4,3 millió forintot kapott bruttóban, csakúgy mint az Országgyűlés alelnökei. Egy mezei képviselő is hazavitt több mint 2,6 millió forintot bruttóban, pedig csak egyetlen bizottságban volt tag. Az egyedüli kivételt Hadházy Ákos jelentette, aki csak a képviselői alapdíjat kapta, azaz kicsivel kevesebb mint bruttó 2,2 millió forintot, mert úgy döntött, egyetlen bizottságba se ül be, mivel már 2022-es megválasztásakor bohóckodásnak tartotta a parlamenti munkát.
Jó pár egyéb kiadás is terhelte az adófizetőket az Országgyűlés kapcsán. A képviselőknek ugyanis üzemanyag- és közlekedési eszköz igénybevétel költségtérítés, lakás- vagy szállodahasználat, irodai elhelyezés, alkalmazotti keret és mobiltelefon-szolgáltatás is járt. Előbbi lakóhelyhez volt kötött, de budapesti képviselőknek is fedezett 2.500 kilométernyi üzemanyagot, a lakás- vagy szállodahasználat havi kerete több mint 763 ezer forint volt, több mint 7,2 millióért foglalkoztathattak alkalmazottakat és a képviselő alapdíjnak megfelelő összeget költhették irodabérlésre. De még mobiltelefon-szolgáltatásra is kaphattak több mint 100 ezer forintot havonta.
Jelentősen csökken a képviselői alapbér
Jelentősen kevesebb, de azért nem fognak nyomorogni a politikusaink, piaci árazást nézve, egy multinacionális vállalatot tekintve erős közép- felsővezetői fizetést és juttatási csomagot fognak kapni. Ám a mostani pénzekhez képest valóban jelentősen kevesebb lesz a jövedelmük.
A Tisza javaslata is a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresethez fogja kötni az országgyűlési képviselők, a miniszterelnök, a miniszterek és az országgyűlési tisztviselők fizetéseit, de alacsonyabb szorzókkal. Ha tehát növekednek a nemzetgazdaságban a bérek, akkor a politikusok is jobban fognak keresni. Erre van esély, hisz hamarosan indul az évekig korrupciós és jogállami okokból befagyasztott uniós pénzek beáramlása a magyar gazdaságba.
Az új képviselői alapbér a korábbi háromszoros szorzó helyett ‘csupán’ 1,8-szeres lesz a fenti átlagbérhez képest, azaz honatyáink és honanyáink alapfizetése valamivel több mint bruttó 1,3 millió forint lesz.
Mennyi lesz az annyi?
Ennek megfelelően csökken a házelnöki, a házalelnöki és az összes többi bér is, írja a Telex. A házelnök 3,8 millió forintot fog keresni bruttóban, a Ház alelnökei 1,1 millió forintot, a frakcióvezetők 3,5 milliót, helyetteseik 3,1 milliót, a jegyzők 2,88 millió forintot a bizottságok alelnökökkel együtt. A bizottsági elnökök pedig szintén 3,1 millió forintot, csakúgy, mint a frakcióvezető-helyettesek.
Emellett 31%-kal csökken a lakás-és szállodahasználat kerete, 52%-kal az irodabérletre fordítható költségtérítés és 30%-kal az alkalmazottakra fordítható keret. Emellett a képviselők maguk fogják fizetni telefonköltségüket.
A kormánytagok közül a miniszterelnök fizetése bruttó 7,8 millióról 3,8 millióra csökken, a miniszterek hasonló fizetéscsökkenést fognak „elszenvedni”.
Az Országgyűlés egyetlen 25 év alatti képviselője, a tiszás Berki Ákos nemrég lemondott a 25 év alattiak SZJA-kedvezményéről.
Már csak egy kérdés van Sulyok Tamás sorsával kapcsolatban, de Magyar Péter erről nem beszélt
Mi lesz a polgármesterekkel, önkormányzatokkal?
Magyar Péter és az új kormány többször beszélt arról, hogy csökkenteni kell a polgármesteri fizetéseket is, bár konkrétumok ezzel kapcsolatban nem hangzottak el. E kérdés azonban mindenképp bonyolultabb, mint az Országgyűlés képviselőinek és a kormány tagjainak a fizetése.
A 2024-ben megválasztott polgármesterek fizetését ugyanabban az évben kötötte a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresthez az Orbán-kormány, ami esetükben jelentős, több mint kétszeres fizetésemelkedést jelentett. Az elmúlt évek inflációja nyomán az önkormányzati intézményvezetők és cégvezetők bére is jelentősen nőtt.
Korábban felmerült a Tisza részéről, hogy a 2024 előtti állapotokat állítanák vissza, ami azonban többek között azt is jelentené, hogy a polgármester által felügyelt cégvezetők és intzéményvezetők fizetése jóval magasabb lenne – kisebb felelősségük ellenére – mint a polgármesteré. Néhány esetben pedig az is előfordulhatna, hogy az önkormányzati képviselők fizetése is túlszárnyalná a polgármesterét, hisz az önkormányzati és a polgármesteri bérek nincsenek „összekötve”.
Szakértők szerint jó volna úgy rendezni az önkormányzatok választott tisztségviselőinek tiszteletdíját, hogy annak változása kiszámítható és inflációkövető legyen, így ne függjenek többé az adott kormánytól.
Magyar Péter feltételeket szabott Ukrajna EU-tagságához: előbb vegyék fel a Balkánt, és záruljon le a konfliktus
