Már a partot is tilos megközelíteni a festői Tihanyban, a Belső-tóban ugyanis tömegesen pusztulnak a halak már napok óta. A kárelhárítás folyamatosan zajlik, de a hatóságok nehezen tudják tartani a lépést a brutális elhullással.
Rejtély a Balatonnál? Ezrével pusztulnak a halak a tihanyi Belső-tóban
A tihanyi Belső-tó a Balaton-környék egyik legnagyobb becsben tartott természeti képződménye, nem meglepő, hogy teljes területe oltalom alatt áll. A vulkáni eredetű tó egyedülálló élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak, így természetesen invazív fajoknak is.
A tóban elhullott halak döntő többsége az ezüstkárász, egy Magyarországon idegenhonos, inváziós faj. Bár első hallásra megnyugtatónak tűnhet, hogy nem az őshonos állomány szenvedte el a legnagyobb veszteséget, a jelenség így is komoly figyelmeztetés a tó ökológiai állapotára nézve. A szakemberek szerint a pusztulást elsősorban oxigénhiány okozza, amely a sekély, zárt tavakban a nyári felmelegedés időszakában viszonylag gyorsan kialakulhat, írja az infostart.hu.
Aszály és forróság
A probléma azonban nem a semmiből érkezett. Az elmúlt hónapokban egyre több hír szólt arról, hogy a tihanyi Belső-tó vízszintje látványosan csökken. Olyan mederrészek és iszapos partszakaszok kerültek felszínre, amelyek hosszú évek óta nem voltak láthatók. A szakértők szerint a jelenség hátterében nem csupán az aszály és a csapadékhiány állhat, hanem a teljes helyi vízrendszer átalakulása is szerepet játszhat.
A mostani halpusztulás így sokkal több lehet egy egyszerű, szezonális természetvédelmi problémánál. A sekély tavak különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira: a magasabb vízhőmérséklet csökkenti a víz oxigéntartalmát, miközben a szerves anyagok lebomlása tovább rontja a helyzetet. Ha mindehhez alacsony vízállás és tartós szárazság társul, könnyen kialakulhatnak olyan körülmények, amelyek tömeges halelhulláshoz vezetnek.
Vizsgálják a tó belső ökológiai folyamatait
A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a tó állapotának vizsgálatára átfogó kutatási program indult. A munkában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Tihany önkormányzata, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az ELTE kutatói is részt vesznek. A cél annak feltárása, hogy pontosan milyen folyamatok alakítják át a Belső-tó és a közeli Külső-tó ökológiai rendszerét, illetve milyen hosszú távú következményekkel járhat a térségben tapasztalható vízhiány.
Ezt olvastad már? VIDEÓ: Cápát láttak a Balatonban, de van rá magyarázat
Mindeközben a nemzeti park munkatársai folyamatosan gyűjtik és szállítják el az elhullott halakat, hogy megelőzzék a további környezeti károkat és a kellemetlen szaghatásokat. A látogatókat továbbra is arra kérik, hogy kerüljék a tópartot, és ne akadályozzák a helyreállítási munkálatokat.
A tihanyi Belső-tó évtizedek óta a Balaton-felvidék egyik népszerű és romantikus természeti látványossága a maga egyedi ökoszisztémájával. A tömeges halpusztulás viszont mindannyiunkat arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás miatt még a legismertebb és legértékesebb élőhelyek is súlyosan sérülhetnek. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, hazánk klímája egyre inkább mediterrán-típusú lesz az elkövetkező években, ami kérdésessé teszi a Belső-tó jövőjét is.
A Velencei-tó lehetséges kiszáradásáról például több cikkben is írtunk már, a megoldás itt csak a vízpótlás megoldása lehet. Az idő azonban ennek megoldására egyre fogy.
A Balaton vízállása egyébként szakértők szerint nem alacsony. A mostani, 85 cm-es vízszinthez képest az 1800-as években sokkal alacsonyabb is volt, de 2003-ban például csak 23 cm-t mutatott, ennek ellenére a tó ökológiája nem került veszélybe. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint a „magyar tengernek” nincs ideális vízszintje, 70-110 centiméter között van az optimális mélység, ám a vízminőséget nem csupán ez a jelzőszám befolyásolja.
El Niño: brutális időjárás közeleg, az egész világon pusztító hatása lehet
