Június 1-jével fel akarta függeszteni a Magyar Péter-vezette Tisza-kormány az új vendégmunkások érkezését Magyarországra, ám a vonatkozó jogszabály nem készült el. Ezt mondta a Miniszterelnökség a vendégmunkások esetleges kitiltásáról és ezt gondolják a vállalkozók.
Nagy szükség van a hazai vendégmunkásokra
Június 1-jével nem lépett életbe az a korlátozás, amely a korábbi választási kampányígéretek szerint megtiltotta volna az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező, nem magyar vendégmunkások alkalmazását. Hazánkban jelenleg nagyjából 100.000 vendégmunkás dolgozik az economcx.hu cikke szerint, 20 ezren Szerbiából és Ukrajnából (köztük sok magyar nemzetiségű, magyar nyelven is beszélő lakos), illetve nagyon sokan főleg a Fülöp-szigetekről és Délkelet-Ázsia más országaiból.
Az Orbán-kormányok szerint azért volt szükség vendégmunkásokra, mert a magyar munkaerőtartalék nem tudja kielégíteni a növekvő számú beruházás munkaerőigényét. Ezek a munkahelyek ugyanis zömében fizikai munkát igénylő állások, amelyekre mérsékelt a hazai érdeklődés. Az állattenyésztésben vagy a mezőgazdasági idénymunkák esetében például egyaránt pótolhatatlanok a vendégmunkások.
A Magyar-kormány azonban magas hozzáadott értékű munkahelyeket szeretne létrehozni, talán ezért is jelezték, június 1-jével felfüggesztik az új vendégmunkások érkezését. Ezen vendégmunkások zöme egyébként korábban sem kaphatott letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot, mivel zömében 2-3 éven belül haza kellett kötelezően térniük. Még akkor sem maradhattak, ha itt szerelembe estek és adott esetben gyermekük is született, a szívtelen jogszabályok következményeiről korábban mi is beszámoltunk.
Nincs kormánydöntés a vendégmunkások jövőjéről
A Ruff Bálint politikai elemző által vezetett Miniszterelnökség szerint nincs döntés a témában, így jelenleg továbbra is biztosított a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának lehetősége.
A fejleményt a munkaerőpiac szereplői megkönnyebbüléssel fogadták. A JOBTAIN HR Szolgáltató ügyvezetője, Mihályi Magdolna szerint kulcsfontosságú, hogy nem történt hirtelen szigorítás, mert ez időt biztosít a gazdasági szereplőknek és a döntéshozóknak a megalapozott intézkedések előkészítésére. A szakember úgy véli, hogy a vendégmunkások foglalkoztatásának gyors és külső nyomásra történő korlátozása rövid távon súlyos működési zavarokat okozhatna több gazdasági ágazatban.
Sok magyar kis- és középvállalkozásnak is elengedhetetlen a külföldi munkaerő
Mihályi szerint a harmadik országból érkező munkavállalók aránya továbbra is alacsony a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor egyes területeken meghatározó szerepet töltenek be. Különösen a feldolgozóiparban, a logisztikában és az építőiparban járulnak hozzá a vállalatok működésének fenntartásához. A közlemény egy korábbi nemzetközi összehasonlításra hivatkozva azt írja, hogy Magyarországon a külföldi munkavállalók aránya 2,6 százalék volt, ami elmarad a régió több országának mutatóitól.
Az Economx által megszólaltatott Horváth Tamás, a Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a vendégmunkások aránya nemzetközi összevetésben alacsony. Szerinte a külföldi munkaerő nem csupán a nagy ipari beruházásoknál (vagy a közkeletű „vád” szerint az akkugyárakban) jelenik meg, hanem számos magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás működéséhez is hozzájárul. Az általa közvetített munkavállalók mintegy fele ilyen cégeknél dolgozik.
Van-e elég magyar munkaerőtartalék?
A vita egyik központi kérdése, hogy valóban rendelkezésre áll-e elegendő hazai munkaerő a külföldi dolgozók kiváltására, mint ahogyan azt a Tisza a kampányban állította. Szerintük ezekkel az emberekkel kell pótolni a kieső vendégmunkásokat és magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket kell hazánkba csábítani, a munkavállalókat pedig képzésekkel kell alkalmassá tenni ezen munkák ellátására.
Mihályi szerint több ágazatban továbbra is tartós munkaerőhiány tapasztalható, egyes pozíciókat hónapokon át sem tudnak betölteni a vállalatok. A toborzás jelentős szervezési és adminisztratív terhekkel jár, miközben a működés folytonosságát is veszélyeztetheti.
A KSH adataira hivatkozó Economx-cikk szerint ugyan mintegy 318 ezer fő tartozik a potenciális munkaerő-tartalékba, ez nem jelenti azt, hogy valamennyien rövid időn belül munkába állíthatók lennének. A statisztikai kategóriába olyan emberek is tartoznak, akik jelenleg nem keresnek aktívan állást, vagy nem tudnának rövid időn belül munkát vállalni, esetleg elégedettek részmunkaidős foglalkoztatásukkal például családi helyzetük miatt.
Ez is érdekelhet: Hihetetlen, mennyi vendégmunkás dolgozik Magyarországon: számuk rekordokat döntöget
Mihályi ennél is tovább megy: szerinte jelenleg nem áll rendelkezésre 300–400 ezer fős, azonnal mozgósítható munkaerő-tartalék. Becslése szerint azok aránya, akik rendszeresen és megbízhatóan képesek értékteremtő munkát végezni, mindössze 8–10 százalék lehet. Emiatt szerinte a hazai munkaerő nagyobb arányú bevonása csak fokozatosan, képzésekkel, mobilitási támogatásokkal és célzott programokkal valósítható meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar munkavállalók foglalkoztatása minden esetben elsőbbséget élvez a jelenlegi szabályozás szerint is, ám vannak pozíciók, ahova egyszerűen nem tudnak hazai forrásból embert találni.
A hirtelen tiltás gazdasági nehézségekhez vezetne
A gazdasági szereplők attól tartanak, hogy egy esetleges hirtelen tiltás a termelési kapacitások csökkenéséhez vezethet. Mihályi szerint előfordulhatna, hogy bizonyos vállalkozások hamarabb veszítenék el munkavállalóikat, mint ahogy a hazai munkaerő ténylegesen megjelenne az érintett állásokban. Ez egyes cégeknél kapacitásszűkítést, a nemzetközi vállalatok esetében pedig akár termelésáthelyezést is eredményezhetne. Ez pedig végső soron hazai munkahelyek megszűnéséhez, valamint jelentős adó- és járulékbevételek kiesését is jelenthetné.
A jelenlegi helyzetben jó hír, hogy az ígért azonnali szigorítás nem lépett életbe, új vendégmunkások érkezése továbbra is lehetséges, ám sok a bizonytalanság e téren, hisz nem tudni, mit fog dönteni a kormány. Eközben – érthető módon – a gazdasági szereplők a kiszámítható és fokozatos szabályozás fenntartását sürgetik. A munkaerőpiaci szakmai szervezetek már kezdeményezték az egyeztetéseket az új kormánnyal, abban bízva, hogy a jövőbeni döntések egyszerre veszik figyelembe a magyar munkavállalók érdekeit és a vállalatok működőképességének megőrzését.
Egyre több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik a magyar mezőgazdaságban
Kiemelt kép: depositphotos.com
