A GLOBWISE megbízást szerzett egy jelentős európai AI-infrastruktúra projekthez kapcsolódó tanácsadói feladatra. A projekt egy hyperscale AI adatközpont-platform fejlesztése Paks közelében, a Paksi Atomerőmű szomszédságában, amelyet a tervek szerint kifejezetten nagy energiaigényű AI- és HPC (nagy teljesítményű számítástechnika) felhasználásra méreteznek.
A fejlesztés háttereként biztosított földterületet, előrehaladott hálózati (grid) hozzáférést, valamint egy megújulóenergia-rendszert említenek, amelyben a napelemes termelés (agrárterületek felett) és akkumulátoros tárolás is szerepet kap.
300 MW-ig bővíthető kapacitás, 2028 végi céldátum.
A platformot úgy tervezték, hogy akár 300 MW AI- és HPC-kapacitásig skálázható legyen. A kitűzött cél szerint a létesítmény 2028 negyedik negyedévében kezdheti meg a működését. A beruházás becsült összértékét 3,2–4,2 milliárd euróra teszik, ami jól mutatja, mekkora tőkét igényel az európai AI-infrastruktúra következő hulláma, különösen akkor, ha az energiaellátás biztonsága és a hálózati csatlakozás már a tervezés elején kulcskérdés.
Befektetőket és stratégiai partnereket keresnek
A GLOBWISE feladata most az, hogy az ügyletben tőkebefektetőket, infrastruktúra-fejlesztőket, szuverén befektetőket, stratégiai üzemeltetőket és más releváns szereplőket találjon, illetve összekapcsolja őket a projekttel.
„Ez a megbízás három strukturális hajtóerő találkozását tükrözi: az AI-infrastruktúra iránti kereslet gyors felpörgését, az energiaellátás szempontjából biztonságos, hyperscale kapacitás iránti európai igényt, valamint a bankképes, hálózatra csatlakoztatott fejlesztési platformok növekvő jelentőségét. A mi szerepünk az, hogy fegyelmezett szereplőket és stratégiai partnereket kapcsoljunk össze egy olyan projekttel, amely a kulcsfontosságú műszaki és szabályozási alapok tekintetében már előrehaladt.” — Michele Orzan, vezető partner, GLOBWISE.
A projektcég: 3D Zrt.
A projektcég a 3D Zrt., amely már több korai mérföldkövet teljesített: a közlés szerint megvan a területbiztosítás, előrehaladt a hálózati tervezés, és a projekt előkészítési fázisában a hivatalos hatósági és szakhatósági egyeztetések megkezdődtek. A cél, hogy ez az előkészítettségi szint gyorsabb pályára állítsa egy olyan infrastruktúra megvalósítását, amely más esetben évekkel hosszabb felvezetést igényelne.
AI-asszisztenst kaphat minden magyar? Digitális államot ígér a Tisza-kormány
Mi jöhet ezután?
A következő időszak kulcskérdése az lehet, milyen típusú befektetők és üzemeltetők jelennek meg a projekt körül, és milyen ütemezés mentén tudják tartani a 2028 végi működésindítási célt. Az viszont már most látszik: a Paks mellé tervezett platformot úgy pozicionálják, mint egy energiaellátás szempontjából stabil, nagy léptékű európai AI-adatközponti fejlesztést, amely a piaci szereplők számára már egy előkészített, hálózatra kapcsolható alapra épül.
További cikkeink mesterséges intelligencia témában.
Üdvözlöm! Valaki vizsgálta-e,hogy a létesítmény óriási energiaigénye milyen következményekkel jár?
A paksi atomerőmű és ez az adatközpont hűtése megoldható-e együtt? Milyen hűtési technológiát használnak? Mit tesznek a környezet túlmelegedése ellen a felszabaduló hulladékhő miatt? Amennyiben a Duna a hűtési technológia alapja,miként biztosítják mindkét objektum számára a megfelelő mennyiségű és hőfokú vizet?
Tisztelettel:Fehér Csaba
Egyet értek az előző hozzászoló által felsoroltakal. Biztos hogy jó Nekünk, ha az AI divatot követve Mi is hatalmas energia zabáló környezetterhelő adatközpontot építünk ?
Üdvözlettel Gilicze Zsolt