Kevés annál kínosabb dolog lehetett Putyin orosz elnök eddigi pályafutásában, mint az, amikor a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumra készülődő meghívottja, szövetségesei premierplánban nézhették végig valamelyik luxushotel terejéről, hogy miként pusztítják az ukrán drónok szinte zavartalanul az ottani kikötőt és olajipari létesítményeket. Az eset rávilágít, hogy Ukrajna talán már fordított is a háború dinamikáján, az új harcmodor pedig békére kényszerítheti Putyint, aki mellett már szerveződik is két ellentétes tábor, akik máshogy képzelik el a lezárást.
Teljes fordulat az orosz-ukrán háborúban?
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő tegnap a Portfólió Global Insight c. podcastműsorában beszélt az ukrajnai háborúról és az ukránok kilátásairól annak fényében, hogy milyen elképesztő változások történtek az elmúlt hónapokban a harctereken. Bízvást kijelenthető Gyarmati szavai alapján, hogy az orosz-ukrán háború olyan alapvető változásokat hozott a harcászatban, mint az első vagy a második világháború.
Gyarmati szerint mára nem olyan fontos, hogy melyik ország a népesebb, melyiknek van számszerűen nagyobb hadserege, vagy melyik foglal el nagyobb területeket a másiktól. E téren megjegyzendő, hogy a Portfólió felvezetőjében is idézett DeepState ukrán megfigyelőcsoport frissen megjelent jelentése szerint májusban Kijev több területet szerzett vissza, mint amennyit Moszkva elfoglalt, amire egészen 2023 óta nem volt példa.
Gyarmati szerint ugyanakkor ennél sokkal fontosabb az, hogy ki rendelkezik több igazán jól képzett katonával és ki az, aki jobban elsajátítja és készségszinten alkalmazza a legújabb haditechnikai újításokat. És e téren az ukránok – minden nehézségük ellenére – fel tudják venni a versenyt az oroszokkal.
Putyin gyakorlatilag elveszítette a háborút
Gyarmati szerint Vlagyimir Putyin valójában már elveszítette az ukrajnai háborút. A szakértő úgy véli, a konfliktust nem a megszerzett négyzetkilométerek alapján kell megítélni, hanem annak fényében, hogy Moszkva elérte-e eredeti politikai céljait. Szerinte a háború a politika meghosszabbítása, így a kérdés az, hogy Oroszország mennyiben tudta teljesíteni kezdeti céljait, azaz Ukrajna megszállását és visszaintegrálását saját „birodalmába”, majd az országot ugródeszkaként használja Kelet-Európa felé. Mivel Oroszország nem tudta megtörni Ukrajnát és nem tudta megszerezni az ország feletti ellenőrzést, a stratégiai cél kudarcot vallott.
Hatalmas árat fizetett Moszkva
Gyarmati az orosz veszteségek nagyságára is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint több százezer orosz katona esett el a háború során, miközben Moszkva nem tudta kikényszeríteni akaratát Kijevre. A szakértő szerint ráadásul a Kreml több fontos geopolitikai célja is visszafelé sült el. Ahelyett, hogy gyengült volna a Nyugat katonai szövetségi rendszere, Oroszország éppen annak megerősödéséhez járult hozzá. Gyarmati emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése után Svédország csatlakozott a NATO-hoz, vagyis az észak-atlanti szövetség erősebb lett. Hozzátette: még ő is meg fogja érni Ukrajna NATO- és EU-tagságát, még akkor is, ha utóbbi 8 évbe for kerülni.
Emellett sorra veszíti el szövetségeseit Közép-Ázsiában és a Kaukázusban. Az örmény fordulatról például külön cikket is írtunk. A keletkező űrbe pedig Kína nyomul be Közép-Ázsiában.
Oroszország gyorsabban merülhet ki, mint Ukrajna
A biztonságpolitikai szakértő szerint a háború egyre inkább Oroszországot terheli meg. A Kremlen belül szerinte már olyan csoportok alakultak ki, amelyek a konfliktus lezárását sürgetik, mert érzik az ország gazdasági és katonai erőforrásainak fogyását. Szerinte jelenleg két ilyen csoport van: az egyik azonnali lezárást szeretne a mostani kontaktvonal mentén, a másik összeszedne minden erőt egy nagy támadásra, amellyel megtörhetnék Ukrajnát. Putyin azonban még nem döntött kik mellé is fog állni.
Az azonban bizonyosnak látszik – minden fenyegetés ellenére is -, hogy nukleáris fegyvert nem vethet be céljai realizálása érdekében. Ennek oka, hogy a kínai elnök a hírek szerint világossá tette négyszemközt, hogy ebben az esetben Peking támogatását minden téren elveszítené.
Mire készülhetnek? Atomtámadást gyakorolnak az oroszok Putyin parancsára a NATO határához közel
Gyarmati úgy látja, hogy az ukránok a modern dróntechnológia segítségével képesek ellensúlyozni Oroszország létszámbeli fölényét. Véleménye szerint a mai hadviselésben már nem a katonák száma, hanem a technológiai és katonai képességek jelentik a döntő tényezőt. Emellett arra is képesek, hogy magát az orosz magterületeket fenyegessék, így Moszkvát és Szentpétervárt is. Utóbbi különösen kínos volt Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum idején. A támadások során magas rangú külföldi vendégek és üzleti szereplők is szemtanúi lehettek annak, hogy ukrán drónok csapást mérnek Vlagyimir Putyin szülővárosának térségére, ami súlyos presztízsveszteség.
Így próbálták lelőni a drónokat – sikertelenül:
Hazudhatott szüleiről, szülővárosáról, állampolgárságáról is Putyin? Íme a hivatalos elnöki életrajz furcsaságai
Míg a távoli régiók vagy az olajfinomítók elleni támadások kevésbé érintették közvetlenül az orosz hatalmi központokat (gazdasági szempontból azonban nagyon súlyos károkat okoznak), addig Moszkva és Szentpétervár fenyegetettsége már közvetlenül érinti azt az elitet, amelyre Putyin hatalma épül. Ez pedig előbb vagy utóbb lázadáshoz, Putyin uralmának összeomlásához is vezethet.
Zelenszkij még keményebb mélységi támadásokat ígért
Ukrajna arra készül, hogy naponta 600 drónt és rakétát vessen be Oroszország ellen – közölte Volodimir Zelenszkij kedden Tallinnban, az észak-európai és balti országok kormányfőinek az ő részvételével lezajlott találkozóját követő sajtóértekezleten. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Zelenszkij elmondta: az ukrán erők jelenleg napi 300-350 nagy hatótávolságú csapásmérő eszközt vetnek be, és a cél ennek körülbelül 600-ra történő növelése, hogy az orosz támadások intenzitásával összemérhető választ tudjanak adni.
Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna jelenleg kedvezőbb helyzetben van a harctéren, mint korábban, és Finnország támogatja az ukrán elnök azon törekvését, hogy diplomáciai úton vessen véget a háborúnak. „A fronthelyzet megváltozott. A védekező Ukrajna ma erősebb, mint korábban, és képes mélyen Oroszország területén fontos célpontokat támadni” – mondta a finn politikus, hozzátéve, hogy Ukrajna határozott támogatását továbbra is fenn kell tartani.
Az MTI szerint ukrán rakétatámadás érte az éjjel Csuvasföld székvárosát, a Moszkvától 600 kilométere keletre, a Volga folyó partján fekvő Csebokszarit, három ember megsebesült – közölte Oleg Nyikolajev régió vezetője szerdán a Max-csatornáján. Szamara megyéből is három civil sérülését jelentették, az ugyancsak Volga menti régióban több ipari létesítményben károk keletkeztek. A Rosztov megyei Millerovói járásban kigyulladt egy olajtároló, a tüzet eloltották. Emellett több repülőtér forgalmát ideiglenesen felfüggesztették.
Jöhetnek a béketárgyalások?
A Putyin „fogadott fiaként” számon tartott Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics nemrég Kijevben járt, hogy tiszázza azokat a feltételeket, amelyekkel Ukrajna hajlandó volna tárgyalóasztalhoz ülni. A világ 137. leggazdagabb embereként számon tartott oligarcha Zelenszkij elnök szerint azt a választ kapta, hogy Ukrajna egyetlen területét sem hajlandó önszántából feladni. Abramovics egyébként 2022 februárja óta próbál mediálni a felek között nehezen meghatározható felhatalmazással. Zelenszkij azt üzente most rajta keresztül Putyinnak, hogy hajlandó személyes megbeszélést folytatni a háború lezárásáról, írja az Anadolu török hírügynökség.
A teljes beszélgetést itt nézheted meg:
Kiemelt kép: depositphotos.com
