Annak ellenére döntött úgy az Orbán-kormány, hogy az eredeti előirányzatnál sokkal több közpénzt elkölt a mohácsi Duna-hídra, hogy annak indokoltságát egyetlen, a kormány által megrendelt megvalósíthatósági tanulmány vagy háttérszámítás sem tudta megindokolni. Mire felépül, a teljes hazai éves felsőoktatási költségvetés több mint felébe fog kerülni úgy, hogy alig fogják használni. Így válhat az Orbán-rendszer szimbólumává.
Semmi sem indokolta, hogy ekkora híd és ilyen széles út épüljön
Nem lehet elvitatni, hogy minden polgármesternek, minden térségi országgyűlési képviselőnek a saját városa, a saját körzete a legfontosabb és úgy lobbizik központi erőforrásokért annak fejlesztése érdekében, ahogy csak tud. Nyilánvalóan így történt ez a mohácsi Duna-híddal kapcsolatban is, ám a projektet – indokoltság hiányában – nem leseperték az asztalról a kormányban, hanem felkarolták. Mi több, kibővítették és a választások előtt két nappal még ki is egészítették.
A kapcsolódó beruházásokkal számított bekerülési költség így már gyakorlatilag bruttó 450 milliárd forint környékén jár, ami a teljes magyar éves felsőoktatási költségvetés több mint fele. Mindezt úgy, hogy a tegnap az ügyben sajtótájékoztatót tartó Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint semmilyen előzetes számítás nem indokolta a kétszer kétsávos híd és az ahhoz kapcsolódó kétszer két sávos autóút megépítését sem.
Az egyik legkihasználatlanabb híd lett volna
A politikus szerint a hídra szükség van, de sem a forgalmi adatok, sem a korábbi tanulmányok nem támasztják alá a jelenlegi, rendkívül költséges kialakítást. A G7 cikke szerint az még magyarázható lett volna, hogy egy kétszer egysávos hidat alakítsanak ki – nem volt létszükséglet, jobb helye is lehetett volna a pénznek, de elfogadható lett volna például kistérségfejlesztési szempontok alapján.
A portál számítása szerint például forgalmasabb lett volna az így elkészülő Duna-híd, mint a Kalocsa-Paks közötti, 2021-ben átadott Tomori Pál-híd, vagy a Szekszárdtól északra található, 2003-ban épült Szent László-híd.
Így drágul a mohácsi Duna-híd
A 2020-as tervek alapján a szerényebb, kétszer egy sávos átkelő 66 milliárdból épült volna. A 2024-es munkakezdetig 104%-os volt az iparági infláció, tehát duplázni kellett volna az árat, az 130 milliárd. Ehhez leheett hozzácsapni az építés időszakára, 2026 és 2030 között várható inflációt. Azonban két éve már nettó 300 milliárd forintra szerződtek (tartalékkerettel) Szíjj László Duna Aszfaltjával, ami jelentős, 100-120 milliárdos túlárazásra utal. A Duna Aszfalt rendszeresen nyerte el az ilyen típusú beruházásokat a kormánytól, nem véletlen talán, hogy Szíjj László jachtján fotózták le 2020-ban Szijjártó Péter akkori külügyminisztert.
További plusz költség volt, hogy nemcsak a hidat, hanem a kapcsolódó utat is kétszer két sávosra alakították, ami további nettó 60 milliárd (bruttó 94 milliárd) forintos költséget jelentett. Mindez azt jelenti, hogy a hegyekkel-völgyekkel tagolt Horvátországnál is drágábban épített a Duna Aszfalt az egyébként sík, alföldi terepen.
Ezt olvastad már? Orbánék titokban migránstábort szerettek volna építeni, de beijedhettek a népharagtól – most előkerülhet a titkos határozat róla
Az Orbán-rendszer szimbólumává válhat
Ám a beruházás nemcsak túlárazott, de ebben a formájában értelmetlen is. Bár a Lázár János-vezette minisztérium azt állította, hogy majd ide terelődik a szerbiai teherforgalom, ezzel még saját megvalósíthatósági tanulmányaik sem számoltak. E dokumentumok azt mutatják, hogy a híd napi forgalma még évtizedek múlva sem fogja elérni azt a szintet, amely indokolná a kétszer két sávos kialakítást. A dokumentumok szerint a várható napi járműforgalom nagyjából 5-8 ezer jármű között alakulhat, miközben egy kétszer egy sávos híd akár napi 15-20 ezer jármű biztonságos áteresztésére is alkalmas lehet, sőt, napi 10 ezer alatt különösen értelmetlen pénzkidobás ilyen nagy hidat építeni.
Vitézy szerint a projekt méretét nem a tényleges közlekedési igények, hanem politikai szempontok határozhatták meg.
A G7 szerint így válhat az Orbán-rendszer 16 évének mementójává a híd, hisz jól szimbolizálja hogyan öntöttek az Orbán-kormányok közpénz-százmilliárdokat vasba és betonba, acélba és aszfaltba, ráadásul nemhogy nehezen indokolhatóan, de értelmetlenül.
Magyar Közlekedési Klub: legyen legalább részben vasúti híd
A Magyar Közlekedési Klub egy órája közzétett posztja szerint is értelmetlen volt a beruházás, most azonban érdemes volna menteni a menthetőt, hogy legalább néhány évtized múlva úgy tűnhessen, hogy „itt valami érték teremtődött”. Ezért mérlegelésre javasolták a 2+2 sávos műtárgy cseréjét részben vasúti műtárgyra. Szerintük vasúti szempontból jobb a helyzet, mint közúti szempontból – oldaná a vasúthálózat Duna miatti széttagoltságát, segítené a Pécs-Szeged kapcsolat létrejöttét, bekapcsolná Baját e rendszerbe és javítaná a kisváros elérését Budapestről, ha létrejön a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Reagált a Fidesz is: szerintük kell a híd
A Fidesz szerint Vitézy Dávidnak ideje felnőnie a feladatához, illetve javasolják, hogy tanulmányozza át az Orbán-kormányok nemzetstratégiai dokumentumait. Hargitai János fideszes országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a mohácsi Duna-híd lesz a „vidéki nagykörút”, elképesztően fontos a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése érdekében és szerinte a szerbiai Vajdaság mosolya autópálya elkészülte után megjelenik majd a többletforgalom is itt.
Megszűnik a határellenőrzés ezen a magyar határszakaszon, miközben jön a migrációs paktum okozta káosz péntektől
