A világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát készítő Quacquarelli Symonds (QS) közzétette legfrissebb, 2027-es egyetemi listáját.

A QS rangsorában tíz magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet, ám az eredmények alapján a hazai akadémiák többsége gyengébben teljesített, mint egy évvel korábban. A vizsgált intézmények közül hat visszacsúszott, három megőrizte korábbi pozícióját, és csupán egyetlen egyetem tudott előrelépni.

Az ELTE ismét a legjobb magyar felsőoktatási intézmény

A 2027-es rangsor egyik legfontosabb változása, hogy ismét az ELTE lett Magyarország legmagasabban jegyzett intézménye. Bár a tavalyi 584. helyről a 595. helyre csúszott vissza, ezzel is megelőzte a korábbi listavezető Debreceni Egyetemet.

A Debreceni Egyetem a 2026-os 563. hely után idén a 600. helyen végzett. A harmadik helyet továbbra is a Szegedi Tudományegyetem foglalja el, amely azonban szintén hátrébb került a nemzetközi mezőnyben: a tavalyi 597. pozíció után most a 633. helyen szerepel.

Így teljesítettek a magyar egyetemek

A QS 2027-es rangsorában a magyar intézmények az alábbi helyezéseket érték el:

    1. hely: Eötvös Loránd Tudományegyetem
    1. hely: Debreceni Egyetem
  • hely: Szegedi Tudományegyetem
  • 751–760. hely: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 791–800. hely: Pécsi Tudományegyetem
  • 1001–1200. hely: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • 1001–1200. hely: Széchenyi István Egyetem
  • 1001–1200. hely: Óbudai Egyetem
  • 1001–1200. hely: Pannon Egyetem
  • 1401+ hely: Miskolci Egyetem

A legjelentősebb javulást a Pannon Egyetem érte el, amely a korábbi 1201–1400-as kategóriából az 1001–1200-as sávba lépett előre. Ezzel egyedüli magyar intézményként tudott javítani tavalyi eredményén.

Milyen szempontok alapján készül a QS-rangsor?

A QS világranglistája számos mutató figyelembevételével készül. Az értékelés során vizsgálják többek között az intézmények akadémiai hírnevét, a munkáltatók körében kialakult megítélését, a tudományos publikációk idézettségét, az oktató–hallgató arányt, valamint a nemzetközi hallgatók és oktatók jelenlétét.

Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi kutatási együttműködések, a végzettek munkaerőpiaci elhelyezkedési mutatói és a fenntarthatósági szempontok is.

A nemzetközi kapcsolatok jelentik a legnagyobb erősséget

A QS elemzése szerint a magyar akadémiák továbbra is a nemzetközi kutatási hálózatok terén teljesítenek a legjobban. Ebben a kategóriában az ELTE a 293. helyet szerezte meg, míg a Szegedi Tudományegyetem a 432., a Debreceni Egyetem pedig a 439. helyen végzett.

A munkaadói megítélés területén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bizonyult a legerősebbnek a magyar intézmények közül, a világon a 326. helyet megszerezve. Ezt a Széchenyi István Egyetem követi a 406., majd az ELTE a 459. helyen.

A diplomások karrierlehetőségeit vizsgáló mutatóban szintén az ELTE érte el a legjobb eredményt: a 239. helyezés azt mutatja, hogy a végzettek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek a munkaerőpiacon.

Sok külföldi hallgató tanul Magyarországon

A nemzetközi hallgatók arányát tekintve két magyar egyetem is bekerült a világ legjobb 300 intézménye közé. A Pécsi Tudományegyetem a 245., míg a Debreceni Egyetem a 268. helyen szerepel ebben a kategóriában.

Ugyanakkor éppen ezen a területen mutatkozik a legnagyobb visszaesés: a rangsorban szereplő magyar egyetemek mintegy 60 százaléka rontott korábbi eredményén a külföldi hallgatók arányát vizsgáló mutatóban.

Ha lemaradtál volna: Svájc és Magyarország új innovációs hidat épít, világelső tudás találkozik magyar technológiai ambíciókkal

Az akadémiai hírnév és a kutatási hatás továbbra is kihívás

A rangsor szerint a magyar felsőoktatás legnagyobb gyengesége továbbra is az akadémiai elismertség és a kutatási hatás területén jelentkezik. Az akadémiai reputációs mutatóban a hazai intézmények fele gyengébben teljesített, és csak az ELTE tudott bekerülni a világ 500 legjobb egyeteme közé.

A tudományos publikációk idézettségét mérő rangsorban egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600 közé, ami arra utal, hogy a hazai kutatások nemzetközi láthatósága továbbra is fejlesztésre szorul.

Hasonlóan kedvezőtlen képet mutat a nemzetközi oktatók aránya is: ebben a kategóriában egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 felsőoktatási intézménye közé.

A 2027-es QS-rangsor eredményei alapján a magyar egyetemek továbbra is erősnek számítanak a nemzetközi együttműködések és a diplomások foglalkoztathatósága terén, ugyanakkor a globális tudományos láthatóság és az akadémiai elismertség javítása továbbra is nagy feladata a hazai felsőoktatásnak.

Olvass tovább: Hiperaktivitás, figyelemzavar – pszichiátriai betegségek-e valójában?