Újabb szenzációs felfedezés borzolja a kedélyeket a régészet világában: a Stonehenge-től mindössze 5 kilométerre olyan őskori építmény maradványait találták meg, amely a kutatók szerint mintegy 500 évvel megelőzi a híres kőkört. Bár a helyszínen csupán két földbe mélyített oszlophely maradt fenn, a szakemberek úgy vélik, hogy a lelet megváltoztathatja a Stonehenge korai történetéről alkotott elképzeléseinket.

Két oszlop, amely ugyanúgy követte a Napot, mint Stonehenge

A Wiltshire megyében található Bulford faluban feltárt emlékhely első pillantásra szerénynek tűnhet. A régészek mindössze két, nagy méretű faoszlop helyét azonosították, amelyek egykor 2–4 méter magasak lehettek, és körülbelül 120 méter távolságra álltak egymástól – írja a BBC.

A kutatók azonban hamar észrevették, hogy az oszlopok elhelyezkedése nem véletlenszerű. Az elemzések szerint pontosan ugyanúgy igazodtak a nyári napforduló napkeltéjéhez és a téli napforduló napnyugtájához, mint a később megépült Stonehenge.

Dr. Fabio Silva archaeoasztronómus és munkatársai a csillagászati viszonyok rekonstruálásával vizsgálták meg az 5000 évvel ezelőtti égboltot. Mivel a Föld mozgása miatt az égitestek látszólagos helyzete az évszázadok során lassan változik, a kutatóknak „vissza kellett tekerniük az időt”, hogy megállapítsák, pontosan mire tájolták az építményt.

Az eredmények meglepően egyértelműek voltak: az oszlopok tengelye hajszálpontosan a nyári napfelkelte és a téli naplemente irányába mutatott.

Fontos közösségi és szertartási hely lehetett

Az ásatás során nemcsak az oszlopok helyét találták meg. A környező területen több olyan gödröt tártak fel, amelyekben újkőkori tárgyak maradtak fenn.

A leletek között díszített kerámiatöredékek, állati csontok, szarvasagancsból készült ásóeszközök és különféle pattintott kőszerszámok is előkerültek. Ezek arra utalnak, hogy a helyszín nem egyszerű építmény volt, hanem jelentős közösségi találkozóhelyként szolgálhatott.

A radiokarbonos vizsgálatok alapján a lelőhely körülbelül 5000 éves, vagyis egy időben létezett Stonehenge legkorábbi földmunkáival, amelyek még jóval azelőtt készültek, hogy a ma ismert hatalmas köveket felállították volna.

Egy különleges kés is előkerült

A régészek egyik legértékesebb lelete egy ritka, korong alakú újkőkori kőeszköz volt. A kivételesen gondosan megmunkált, úgynevezett diszkoidális kés nemcsak formája miatt különleges, hanem azért is, mert függőleges helyzetben találták meg, mintha tudatosan helyezték volna el.

Phil Harding, a Wessex Archaeology ásatásvezetője szerint nem kizárt, hogy a tárgynak szimbolikus jelentősége volt. Elképzelhető, hogy kör alakja a Napot jelképezte, amely központi szerepet játszott az akkori közösségek hitvilágában és mindennapi életében.

Harding szerint a két oszlophely többet árul el az ötezer évvel ezelőtt élt emberekről, mint sok látványosabb régészeti lelet. Megmutatja, hogyan gondolkodtak, miként szervezték közösségeiket, és milyen jelentőséget tulajdonítottak az égbolt jelenségeinek.

A Stonehenge építőinek nyomára bukkantak?

A szakértők szerint a felfedezés egyik legizgalmasabb következménye az lehet, hogy közelebb visz a Stonehenge építőinek megismeréséhez.

Dr. Jennifer Wexler, az English Heritage történésze úgy véli, hogy a bulfordi lelőhely és Stonehenge első építési fázisai szorosan összekapcsolódhatnak. Nem kizárt, hogy azok az emberek, akik a monumentális kőkör legkorábbi munkálatait végezték, Bulford környékén éltek, vagy legalábbis itt gyűltek össze szezonálisan az építkezések idején.

A kutatók szerint az őskori közösségek számára a Nap és az évszakok változása létfontosságú jelentőséggel bírt. Korai földművesként életük és megélhetésük szorosan függött a természet ciklusaitól.

Míg napjainkban a Stonehenge-nél a nyári napforduló vonzza a legtöbb látogatót, az őskor emberei számára valószínűleg a téli napforduló volt a fontosabb esemény. Az év legrövidebb napja a sötétség és a fény újjászületésének szimbóluma lehetett, amelyhez reményeik szerint a tavasz, a termékenység és a bőség visszatérése kapcsolódott.

Új fejezet nyílhat Stonehenge történetében

Bár a bulfordi emlékhelyből mára csupán két földbe mélyített gödör maradt fenn, a régészek szerint a felfedezés jelentősége messze túlmutat szerény megjelenésén. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a Stonehenge körüli táj már évszázadokkal a híres kőkör felépítése előtt is fontos szertartási és közösségi központ lehetett.

A kutatók remélik, hogy a jövőbeni vizsgálatok további részleteket tárnak fel arról a közösségről, amely végül létrehozta a világ egyik legismertebb és legtitokzatosabb őskori emlékművét.

Ha lemaradtál volna: Ki, vagy mi szállította a legendás Stonehenge óriási kőtömbjeit a helyükre?