A Stonehenge-et valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az óriási kőtömbökből kirakott, kör alakú építmény létrejötte már évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat.

Hatalmas utat tettek meg a kőtömbök az évezredek alatt

Az egyik legnagyobb kérdés az angliai Salisbury-síkságon álló emlékművel kapcsolatban az, hogy honnan származnak a monumentális kövek, és miként kerültek jelenlegi helyükre. Egy friss kutatás most újabb bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a központi oltárkő nem természetes erők, hanem emberek segítségével jutott el több száz kilométeres távolságból Stonehenge-be.

Az úgynevezett oltárkő egy körülbelül hat tonnás homokkőtömb, amely a műemlék központi részén található. Egy 2024-ben megjelent tanulmány már arra utalt, hogy a kő eredete nem Waleshez vagy Dél-Angliához, hanem Északkelet-Skóciához köthető. Ez önmagában is meglepő eredmény volt, hiszen a feltételezett lelőhely mintegy 700 kilométerre fekszik Stonehenge-től, számolt be a Tech Explorist.

Egyre kevésbé valószínű, hogy a gleccserek juttatták el a köveket a ma ismert műemlék helyére

A tudósok hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy a jégkorszak gleccserei szállíthatták-e dél felé a hatalmas kőtömböt. A Curtin Egyetem kutatói azonban a legújabb vizsgálatuk során jégáramlási modelleket és ásványszemcsék korának meghatározását kombinálták, hogy választ találjanak erre a kérdésre.

Az eredmények szerint ugyan a gleccserek bizonyos szakaszon mozgathattak kőzeteket Skóciából délkeleti irányba, akár a ma már a tenger alatt fekvő Dogger Bank térségéig is, de nem létezett olyan jégáramlási útvonal, amely közvetlenül Angliába déli részébe vezetett volna.

Ez azt jelenti, hogy az oltárkő végső útjának jelentős részét embereknek kellett megtenniük. A kutatók szerint a természetes folyamatok legfeljebb lerövidíthették a szállítás távolságát, de önmagukban nem magyarázzák, miként került a kő Stonehenge szívébe.

Erről hallottál már? Az ókori Egyiptom 3500 éves titkát leplezte le egy kutatócsoport Luxorban

Stonehenge csak egy nagyon szervezett társadalomnak köszönhetően jöhetett létre

A Discover Magazine cikke szerint a tanulmány arra utal, hogy a neolitikus közösségek nem egyetlen út során mozgatták a hatalmas köveket. Valószínűbb, hogy a szállítás több szakaszban, és több időszakban történt, különféle szárazföldi és vízi útvonalak bevonásával, folyókon, illetve a partok mentén hajózva, illetve a szárazföldön vontatva a kőtömböket.

Ekkora tömegű kövek mozgatása rendkívüli szervezettséget, technikai tudást és széles társadalmi együttműködést igényelt. A kutatók szerint a vállalkozás azt bizonyítja, hogy a több mint 4500 évvel ezelőtt élt közösségek jóval fejlettebbek és szervezettebbek voltak, mint korábban gondolták, és képesek voltak nagy távolságokon átívelő kapcsolatrendszerek kialakítására, valamint nagyszabású építkezések összehangolására.

A szakemberek következő célja az oltárkő pontos lelőhelyének azonosítása Skóciában, valamint annak feltárása, hogy az őskori emberek milyen eszközökkel és útvonalakon juttathatták el a hatalmas kőtömböt Stonehenge helyszínére. Az új eredmények ismét azt mutatják, hogy a legendás emlékmű nemcsak építészeti, hanem szervezési szempontból is lenyűgöző teljesítmény volt.

Olvass tovább: Az ősi kínai sörfőzők valamit nagyon tudtak, 2300 éves lezárt italt találtak a Nagy Fal közelében