A tavaly novemberben Budapesten feltárt, csaknem 1700 éves érintetlen római kori szarkofág az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai lelete. A mészkőkoporsó nemcsak egy fiatal nő földi maradványait őrizte meg kivételes állapotban, hanem olyan mellékleteket is, amelyek ritka bepillantást engednek a késő római kori Pannonia mindennapjaiba és temetkezési szokásaiba.

Építkezés előtt bukkantak rá a különleges leletre

Az Aquincumi Múzeum régészei Budapest III. kerületében, egy építkezést megelőző feltárás során kezdték meg a munkát. Először római kori vízvezetékek kerültek elő, majd egy egykori település maradványaira bukkantak. A szakemberek szerint a települést a 3. század folyamán hagyhatták el lakói, a területet pedig később, a 4. században temetőként kezdték használni. A feltárás során több egyszerű sír mellett egy sírkertszerű építményt is azonosítottak.

Ennek közepén állt az a mészkőből készült szarkofág, amelyet a régészek legnagyobb meglepetésére soha nem fosztottak ki.

Ritkaságszámba megy az érintetlen római szarkofág

A római kori szarkofágok többségét az évszázadok során kifosztották vagy később újra felhasználták, ezért rendkívül ritka, hogy egy ilyen sír hermetikusan lezárt állapotban maradjon fenn. A koporsó felnyitásakor (amelyet a HVG élőben nézhetett végig) a régészek egy sértetlen csontvázat találtak, amely minden jel szerint egy fiatal nőé volt. Erre a csontváz mérete, valamint az előkerült személyes tárgyak is utalnak.

Több mint 140 érme és értékes sírmellékletek kerültek elő

A szarkofág belsejében számos kivételes állapotban fennmaradt tárgy feküdt. A leletek között volt:

  • két teljesen ép üvegedény;
  • több bronzból készült figura;
  • mintegy 140 pénzérme;
  • csontból készült hajtű;
  • borostyánból faragott ékszer;
  • aranyfonallal átszőtt textilmaradványok.

A régészek szerint ezek a tárgyak a római temetkezési hagyományoknak megfelelően az elhunyt túlvilági útjára szánt ajándékok lehettek, amelyeket családtagjai helyeztek mellé.

Előkelő családból származhatott az elhunyt

A sír elhelyezkedése, a gazdag mellékletek és maga a kőszarkofág is arra utal, hogy a fiatal nő magas társadalmi ranggal vagy nagy vagyonnal rendelkezhetett. A feltárást vezető Fényes Gabriella szerint a lelet különlegessége elsősorban annak érintetlensége, míg Kostyál Gergely régész úgy vélte, hogy az elhunyt minden bizonnyal jómódú család tagja lehetett.

Még további meglepetéseket is rejthet a sír

A kutatók a szarkofág aljáról több centiméter vastag iszapréteget is eltávolítottak, azonban nem zárták ki, hogy a maradványok között további kisebb tárgyak is előkerülhetnek. Emellett a csontváz antropológiai és természettudományos vizsgálata is folytatódik, amely várhatóan újabb részleteket árulhat el arról, hogyan élt és milyen körülmények között halt meg a csaknem 1700 évvel ezelőtt eltemetett fiatal nő.

Ha lemaradtál volna: Mit írtak a rómaiak az átoktáblákra? – különleges római leletet fejtettek meg holland kutatók