A júniusi hőkupola Nyugat-Európában már kifejtette hatását, keletebbre pedig a napokban ér el, de máris sorra dőlnek a melegrekordot szerte a kontinensen. A klímakutatók szerint ez a hőhullám elképzelhetetlen lett volna akár néhány évtizeddel ezelőtt is, viszont abban biztosak, hogy a súlyosbító tényező mi magunk vagyunk.

Szélsőgéges hőhullám nehezíti a kontinens életét

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hőhullámok mind ember alkotta jelenségek lennének, de az emberi tevékenység miatt lényegesen melegebbek, tovább tartanak, és sokkal gyakoriabbak lettek.

Dr. Theodore Keeping extrémidőjárás-kutató néhány nappal ezelőtt újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy a mostani június közel sem lett volna ilyen szélsőséges, ha nincs a globális felmelegedés, kiemelve az éjszakai hőmérsékleti adatokat. A legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nélkül a júniusban beköszönő hőhullám nagyjából 3,5 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna. Ezt egy június 22-29 között végzett tanulmány is igazolja, amely Nyugat- és Közép-Európát vizsgálta.

Pusztító júniusi hőség egész Európában

A kutatás során 845 város hőmérsékleti adatait vizsgálták, és kiderült, hogy ezen települések 45 százalékán megdőlt, vagy minden bizonnyal meg fog dőlni az adott melegrekord. A hőmérséklet Anglia déli részein, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Spanyolországban 5-12 Celsius-fokkal magasabb az évszakos átlagnál, emellett pedig Csehországban, Lengyelországban, és még Svédországban is szokatlanul magas hőmérsékleteket jegyeztek fel.

Azt tehát már tudjuk, hogy a jelenség kiváltó oka maga az ember, azt azonban nem tudni, hogyan fogunk tenni ez ellen, már ha fogunk tenni valamit egyáltalán. Friederike Otto professzor magát és kollégáit egy lejárt lemezhez hasonlította, mivel minden évben kiadják ezeket a figyelmeztetéseket.

Minden évben megismételjük, amit korábban mondtunk. Igen, ez a klímaváltozás miatt van, igen, mi vagyunk az oka, nem az El Niño. Igen, van rá megoldásunk, és nem, nem alkalmazzuk azokat elég gyorsan. A kérdés már csak az, hogy milyen jövőt akarunk magunknak, és hogy hajlandóak vagyunk-e tenni érte.

Ez is érdekelhet: Közel-keleti éghajlata lehet Budapestnek a következő években, soha nem látott melegedés jöhet

A hőkupola és következményei

Az Európában tomboló időjárás fő mozgatórugója jelenleg egy hőkupola, vagyis egy magasnyomású közeg, amely egy adott térség felett hosszabb ideig van jelen. Ez a nagy nyomású levegő süllyedéskor felmelegszik, és gátolja a felhő-, és ezzel együtt a csapadékképződést. A folyamat ahhoz hasonlítható, mint amikor a serpenyőt lefedjük sütés közben. A jelenlegi hőkupola forró légtömegének nagy része Afrikából vándorolt északra.

A magas páratartalom pedig olaj a tűzre, amely miatt a szervezet nem képes természetesen lehűteni magát az izzadás során. Röviden tehát, Európa már most is egy hatalmas üvegházzal egyenlő, miközben a kutatók szerint a nemrég kialakult El Niñónak a jelenlegi hőhullámhoz még nincs köze, csak később fog megérkezni Európába.

A legfélelmetesebb az egészben azonban az, hogy a kontinensen szokásosan nem a június a legmelegebb hónap. 2022-ben mintegy 60 ezer ember halt meg az extrém hőmérséklet miatt, és ha ez így megy tovább, akkor sajnos valószínűleg idén sem számolhatunk kevesebbel.

Olvass tovább: Térképen a magyarországi földmozgások – itt lehet veszélyes élni hazánkban; képeken a fülöp-szigeteki döbbenetes erejű földrengés