Látványos régészeti felfedezést jelentett be Egyiptom: egy csaknem 1700 éves, bizánci kori város maradványai kerültek elő a Nyugati-sivatag homokja alól. A kutatók templomot, lakóépületeket, őrtornyokat, aranypénzeket és több száz feliratos cserépdarabot is találtak, amelyek rendkívüli betekintést nyújtanak az egykori lakók mindennapjaiba.
Egyiptom Turisztikai és Régészeti Minisztériuma bejelentette, hogy a Dakhla-oázisban, a Nílustól mintegy 350 kilométerre nyugatra, egy kivételesen jó állapotban fennmaradt bizánci kori település maradványait tárták fel. A feltárás során előkerült épületek és használati tárgyak alapján a kutatók szerint a város a Krisztus utáni 4. században virágzott, amikor Egyiptom még a Bizánci Birodalom része volt.
Bazilika, lakóházak és őrtornyok kerültek elő
A feltárások során egy bazilika stílusú keresztény templom, lakóépületek, valamint két őrtorony maradványai kerültek napvilágra – írja a The Guardian. A templomot a régészek a 4. század közepére datálják, és úgy vélik, hogy a település egyik legfontosabb épülete lehetett.
A város utcahálózata is jól kirajzolódott: észak–déli irányú főutakat kelet–nyugati utcák keresztezték, amelyek tágas tereket és közösségi helyszíneket alakítottak ki. A kutatók szerint ez fejlett várostervezésre és jól szervezett településszerkezetre utal.
Egy diakónus háza is előkerült
A feltárt épületek között különösen figyelemre méltó egy olyan ház, amelyet a szakemberek egy Tisous nevű egyházi diakónus otthonának tartanak. Az épület a 4. század második feléből származik, és a feltételezések szerint még a bazilika felépítése előtt ideiglenes istentiszteleti helyként, úgynevezett háztemplomként is szolgálhatott. A településen kenyérsütő kemencéket, konyhákat, őrlőeszközöket és más hétköznapi használati tárgyakat is találtak.
Aranypénzek és több száz feliratos cserépdarab
A régészek számos bronz- és aranypénzt is találtak, köztük olyan érméket, amelyeken II. Constantius római császár portréja, latin feliratok és keresztény szimbólumok láthatók. Az egyik legizgalmasabb lelet csaknem 200 feliratos cserépdarab, úgynevezett osztrakon, amelyeket az ókorban írófelületként használtak.
A rajtuk olvasható szövegek pénzügyi feljegyzésekről, kereskedelmi ügyletekről, listákról, valamint a város lakói közötti üzenetváltásokról árulkodnak, így ritka bepillantást engednek a csaknem 1700 évvel ezelőtti hétköznapokba.
Újabb sírokat is találtak Egyiptomban
A minisztérium egy másik jelentős felfedezésről is beszámolt. A Marina el-Alamein régészeti lelőhelyen – Alexandriától mintegy 100 kilométerre nyugatra – 18 új sírt tártak fel, ezzel az ismert temetkezések száma 44-re emelkedett. A sírok között sziklába vájt és mészkőből építettek is találhatók.
Ezt olvastad már? Ijesztő titkot rejt egy ősi thaiföldi bronzkori temető
Aranylemezek a halottak szájában
A lelőhely egyik legkülönlegesebb lelete egy 2,5 méter hosszú gránit szarkofág, amelyben emberi csontmaradványokat találtak. Ezek vizsgálata jelenleg is folyamatban van. A szarkofág közelében egy gipszből készült szfinxszobor maradványaira is rábukkantak, több sírban pedig apró aranylemezeket helyeztek az elhunytak szájába, amely az úgynevezett „arany nyelv” temetkezési szokás része volt. Az ókori hitvilág szerint ez segítette a halottakat abban, hogy a túlvilágon kommunikálni tudjanak az istenekkel.
