Megbecsülni is nehéz, hogy összesen hányan vesztették életüket a pokoli hőhullám hatására, és bármelyik pillanatban jöhet a következő.

Soha nem látott pusztítást okozhatott a június végi európai hőhullám, ami a történelem során mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket okozta Magyarországon is. Klímakutatók előzetes számításai szerint a rendkívüli forróság akár 17-25 ezer ember életét is követelhette mindössze egyetlen hét leforgása alatt, derül ki a Daily Star beszámolójából.

A pontos halálozási adatokra még hónapokig várnunk kell, de a szakértők szerint a hőség valódi következményei jóval súlyosabbak lehetnek annál, mint amit a hivatalos jelentések elsőre mutatnak. És közben persze meteorológusok szerint bármikor lecsaphat az újabb hőhullám.

A hivatalos számok csak a jéghegy csúcsát mutatják

Christopher Callahan klímakutató, az Indiana Egyetem szakértője szerint a mostani becslések egy korábbi, tudományos módszertanra épülő kutatás eredményein alapulnak. Callahan kifejtette „Európa hőmérsékleti és halálozási adatait elemezzük, és azt vizsgáljuk, milyen kapcsolat van a magas hőmérséklet és a többlethalálozás között.”

Hozzátette: „Ezután ezt az összefüggést használjuk fel annak becslésére, hogy egy adott hőhullám milyen hatással van a halálozásra egy olyan térségben, mint Európa.”

A kutatás szerint a 2026. június 22. és 28. közötti hőhullám körülbelül 20 390 ember halálát okozhatta. A becslések alapján Franciaországban 5210, Németországban 4543, Spanyolországban 3163, Olaszországban 2709, míg az Egyesült Királyságban 862 áldozatot követelhetett a rendkívüli meleg.

Több hónap is kellhet, mire kiderül az igazság

A jelenlegi becslések jelentősen meghaladják az eddig nyilvánosságra hozott hivatalos adatokat. Ennek oka azonban az lehet, hogy a hőség okozta halálesetek azonosítása rendkívül összetett folyamat, amely hosszabb időt vesz igénybe. Raquel Nunes egészségügyi és környezetvédelmi szakértő szerint a végleges halálozási statisztikák elkészítése akár hónapokig is eltarthat.

Ugyanakkor nem minden kutató ért egyet a több mint 20 ezres becsléssel. Dann Mitchell klímatudós úgy véli: „Húszezer haláleset egyetlen hét alatt rendkívül magas számnak tűnik. Ahhoz, hogy biztosabbak lehessünk, részletesebben meg kell vizsgálni a modellezés módszereit.”

A hőhullám rejtett áldozatai sokszor nem is kerülnek be a statisztikákba

Callahan szerint nincs valódi bizonyíték arra, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott volna a magas hőmérséklet és a halálozás közötti kapcsolat. „Ezért nem valószínű, hogy a helyzet ma lényegesen más lenne, mint tíz évvel ezelőtt” – húzta alá.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a statisztikai modellek gyakran magasabb halálozási számokat mutatnak, mint a hivatalos jelentések. Ennek oka szerinte az, hogy sok esetben nem egyértelmű, hogy a haláleset kiváltó oka éppen a szélsőséges hőség volt. „Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy a szélesebb körű statisztikai becsléseink magasabb számokat adnak, mint a helyszíni jelentések, mert azok gyakran nem veszik számításba azokat az embereket, akiknél nem volt nyilvánvaló, hogy a halált a hőség okozta.”

Bármikor visszatérhet a perzselő forróság

A meteorológusok szerint még korántsem ért véget a nyár, ezért egy újabb extrém hőhullám kialakulása sem zárható ki Európában. Bár egyelőre nem lehet pontosan megjósolni, mikor és milyen erősségű forróság érkezhet, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Franciaország felett már ki is alakult az újabb hőkupola. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A veszély különösen az idősekre, a krónikus betegekre és a kisgyermekekre lehet nagy, ezért továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő folyadékbevitelre, a déli órákban történő napozás kerülésére és a hűvös helyiségek biztosítására.

Kiemelt kép: depositphotos.com