A hét közepén elszenvedett jelentős gyengülést követően csütörtök reggelre korrekcióba kezdett a forint. A magyar fizetőeszközre továbbra is nyomást gyakorolnak a közel-keleti konfliktus miatti nemzetközi piaci bizonytalanság, valamint a hazai költségvetéssel kapcsolatos új fejlemények.

Nem olyan egyszerű lenyomni a forintot

A szerdai meredek esést követően csütörtök reggel a magyar valuta ismét erősödni tudott az euróval és a dollárral szemben. A kora reggeli órákban egy euróért 360,26 forintot kellett fizetni a szerda esti 361,57 helyett, míg a dollár árfolyama 317,29-ről 315,28-ra csökkent. A svájci frank jegyzése szintén mérséklődött, 390,61 forintra.

A Portfolio írása szerint a délelőtti kereskedés során a magyar fizetőeszköz tovább javított pozícióján, az euró árfolyama pedig ismét 360 forint alá süllyedt, sőt 357,5-ig is lemerészkedett az euróval szemben, illetve egy dollárért is mindössze 312,6 forintot kértek. A közös európai valuta cikkünk írásakor mintegy 358,7 forinton mozgott, ami arra utal, hogy a befektetői hangulat némileg javult a szerdai pánikszerű eladások után.

A közel-keleti konfliktus mozgatta a piacokat

A magyar valuta gyengülését elsősorban a Közel-Keletről érkező hírek indították el. Donald Trump amerikai elnök a NATO csúcstalálkozóján bejelentette, hogy véget ért az Iránnal kötött tűzszünet, majd újabb katonai fellépést helyezett kilátásba, amelyet később iráni kikötővárosok elleni csapások követtek.

A fejlemények miatt világszerte behúzták a féket a befektetők, ami különösen érzékenyen érintette a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot is. Bár az olajárak csütörtökön már enyhén mérséklődtek a szerdai ugrás után, a piacok figyelme továbbra is a közel-keleti eseményekre összpontosul.

Kapcsolódó: Megszólalt az Európai Bizottság, még fényévekre vagyunk magyar eurótól, sikerülhet Magyar Péter nagy terve?

A költségvetési hírek sem segítettek

A magyar fizetőeszközre a hazai gazdasági hírek is nyomást gyakoroltak. Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány költségvetési átvilágítása során mintegy 400 milliárd forintnyi, korábban nem szereplő kiadást tártak fel, amely még az előző kormány költségvetéséből maradt ki.

Emellett arról is beszélt, hogy a 2026-os költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett akár a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja a forintra vonatkozóan, ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar fizetőeszköz stabilitása és kiszámíthatósága továbbra is kiemelt fontosságú.

Mindeközben a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX is enyhe emelkedéssel kezdte a csütörtöki kereskedést, jelezve, hogy a befektetők a szerdai jelentős visszaesés után óvatosan próbálnak visszatérni a piacra, miközben a nemzetközi hangulatot továbbra is a bizonytalanság határozza meg.

Olvass tovább: Sorra dönti a csúcsokat a magyar valuta, de mi áll a háttérben, és lehet-e újabb fordulat?