Magyar Péter már a választási kampány során ígéretet tett arra, hogy győzelme esetén mindent el fog követni a magyar euróért, a kormányalakítást követően pedig konkrét dátumot is adott: 2030-at. Egyelőre azonban a régióban csak a cseheknek és a svédeknek lenne esélyük ennyire rövid távon eurót használni, ugyanakkor a legutóbbi konvergenciajelentés szerint hazánk helyzete sem reménytelen, de nagyon gyorsan kellene nagyon nagy eredményeket felmutatni. Íme a részletek.
Euróbevezetés: ezeket a kritériumokat kellene teljesítenünk
Az Európai Bizottság frissen közzétett 2026-os konvergenciajelentése kijózanító képet fest Magyarország euróérettségéről. Az euróövezethez való csatlakozáshoz az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell teljesíteni. Ezek közé tartozik az árstabilitás, a fenntartható államháztartás, az árfolyam-stabilitás, az alacsony hosszú távú kamatszint, valamint a nemzeti jogszabályok összehangolása az eurórendszer szabályaival.
Attól eltekintve, hogy alkotmányba írták Orbánék, hogy hazánk fizetőeszköze a forint (ezt persze a Tisza hamar meg tudja változtatni), számos rövid távon nehezen teljesíthető feltételt kellene a magyar euróhoz teljesítenie a gazdaságnak.
Árstabilitás
A jelentés szerint Magyarország továbbra sem felel meg az árstabilitási kritériumnak. Bár az infláció jelentősen csökkent a 2022–2023-as rekordmagas szintekhez képest, a 12 havi átlagos infláció még mindig meghaladja a referenciaértéket. Az energiaárak és a bérköltségek alakulása ráadásul továbbra is kockázatot jelent az árstabilitás szempontjából.
Államháztartás – államadósság
A költségvetési hiány meghaladja az euróbevezetéshez megengedett 3 százalékos GDP-arányos küszöböt, miközben az államadósság is magasabb az uniós referenciaértéknél. A Bizottság szerint a költségvetési pozíció romlása az egyik legfontosabb akadálya a csatlakozásnak.
Árfolyamstabilitás
Az árfolyam-stabilitási feltétel sem teljesül. Magyarország nem tagja az ERM II árfolyam-mechanizmusnak, amelyben legalább két évet kellene eltöltenie a forintnak jelentősebb kilengések nélkül az euró bevezetése előtt.
Kamatok
A hosszú távú kamatlábak szintje szintén túl magas, ami azt jelzi, hogy a pénzpiacok a magyar gazdaságot továbbra is nagyobb kockázatúnak ítélik meg az euróövezet magországainál. Emellett a Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó jogszabályok sem teljesen összeegyeztethetők az eurórendszer követelményeivel.
Így néz ki a magyar euró – de hogy létezhet egyáltalán ilyen érme?
Vannak azért jó tendenciák is
A jelentés szerint a magyar gazdaság trendvonalai pozitív fordulatot vettek az utóbbi néhány hónapban. E téren kiemelik, hogy mérséklődött az infláció mértéke, a munkaerőpiac pedig továbbra is erős. Azt is kiemelték, hogy Magyarország gazdasága szorosan integrálódott az eurózónához, különösen a külkereskedelem és a beruházások terén. Ezek pedig hosszabb távon segíthetik a felzárkózást az euróövezethez.
A konvergenciajelentés öt országot vizsgál: hazánkon kívül Csehországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot. Rövid távon csak a cseheknek és a svédeknek van esélye bevezetni az eurót, bár ők ezt nem akarják. Hivatalosan egyébként minden EU-s tagállamnak be kell vezetnie, de a szabály lehetőséget ad arra, hogy ezt a gyakorlatban elodázza.
Előzménycikkünk a témában: 2030 helyett évekkel később vezetheti be Magyarország az eurót
