Sokan még mindig távoli tervként tekintenek az euró magyarországi bevezetésére, a kormány részéről viszont az elmúlt időszakban többször is elhangzott, hogy 2030 körül reális lehet a csatlakozás az eurózónához. Az MBH Bank elemzői szerint viszont ennél több időre lehet szükség.

A Portfolio beszámolója alapján az MBH Bank sajtótájékoztatóján Árokszállási Zoltán arról beszélt, hogy a 2030-as céldátum meglehetősen feszes menetrendet feltételez. Magyarországnak ugyanis nemcsak teljesítenie kellene a szükséges gazdasági feltételeket, hanem legalább két évet el kellene töltenie az úgynevezett ERM II árfolyamrendszerben is, amely az euró előszobájának számít.

Részben az infláció miatt csúszhat az euró bevezetése

Az MBH elemzői szerint az infláció jelentheti a legnagyobb akadályt. Míg egy-egy évben előfordulhat kedvező adat, az euró bevezetéséhez tartós árstabilitásra van szükség. Márpedig Magyarország az elmúlt években többször is megtapasztalta, milyen gyorsan elszabadulhatnak az árak.

Az MBH Bank elemzői arra számítanak, hogy az idei éves átlagos infláció 2,7 százalék körül alakulhat, 2026-ban azonban ismét gyorsulhat az áremelkedés üteme, akár 3,7 százalék közelébe is. Ebben szerepet játszhat a jelenlegi árkorlátozó intézkedések fokozatos kivezetése, valamint a fogyasztás várható élénkülése.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója úgy látja, hogy a 2030-as céldátum talán túl ambiciózus, mivel addigra nemcsak a szükséges feltételeket kellene teljesíteni, hanem az országnak két évet el kellene töltenie az euró előszobájának számító rendszerben is.

„Mi azt gondoljuk, hogy várhatóan nem 2030-ra fog készen állni az ország a csatlakozásra, hanem 1-2 évvel később” – fogalmazott az elemző.

Az infláció mellet is bőven lesznek még akadályok, mivel az eurózónához való csatlakozás szempontjából az sem mindegy, milyen növekedési pályára áll a magyar gazdaság, és milyen pénzügyi környezet alakul ki a következő években.

Az új fizetőeszköz bevezetéséhez csatlakozó országoknak teljesíteniük kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat is, amelyek az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és az árfolyam stabilitása terén írnak elő feltételeket. Ezek teljesítése több tagállam esetében is hosszabb folyamatnak bizonyult.

Jelenleg 21 uniós tagállam használja az eurót, legutóbb Horvátország csatlakozott az eurózónához 2023-ban, miután közel egy évtizeden át készült a csatlakozásra.

Ha lemaradtál: Megjelent az új 5 és 25 ezer forintos, így néznek ki

Erős forintot és gyorsabb növekedést is várnak

A sajtótájékoztatón a forint árfolyama is szóba került. Az utóbbi időszakban több exportőr is azt jelezte, hogy a magyar fizetőeszköz erősödése nehezebb helyzetbe hozza a külföldi piacokra termelő vállalatokat. Az MBH elemzői azonban úgy látják, hogy az export teljesítménye és az árfolyam között nincs olyan szoros kapcsolat, mint azt sokan gondolják.

A bank várakozásai alapján az euró árfolyama tartósan 360 forint körül alakulhat a következő években is.

Árokszállási szerint pedig a vállalatok versenyképességét hosszabb távon sokkal inkább a termelékenység és a hatékonyság javítása határozza meg, mint néhány forintos árfolyammozgás.

Az MBH az idei évre 1,6%-os gazdasági növekedést vár, amelyet elsősorban a fogyasztás élénkülése hajthat. Jövőre már 3% körüli bővüléssel számolnak, főként abban az esetben, ha sikerül előrelépés az uniós források ügyében. Az elemzők szerint hosszabb távon akár 3% feletti növekedési ütem is elérhető lenne, ehhez azonban a magyar vállalatok termelékenységének javulására és a gazdaság hatékonyságának növelésére is szükség lesz.

A következő évek gazdasági teljesítménye pedig az euró bevezetésének menetrendjére is hatással lesz.

Ezzel együtt az euró bevezetése ritkán zajlik a korábban kijelölt menetrend szerint, a régióban több ország is kénytelen volt módosítani eredeti terveit, amikor az infláció, a költségvetési hiány vagy más gazdasági mutatók nem alakultak a várakozásoknak megfelelően. Ezért önmagában egy céldátum kijelölése még nem jelent garanciát a csatlakozás időpontjára.

Olvass tovább: Így hazudott minden érdekelt fél a mohácsi Duna-híd kapcsán: hány százmilliárd ment el feleslegesen?