36 év után először áll szolgálatba új román hadihajó, amelyet Törökországban gyártottak és néhány órája kötött ki Konstancában. A hajó számos feladat végrehajtására képes és kritikus infrastruktúrát fog védeni a Fekete-tengeren. Közben azonban rossz hír is jött: bár még mindig Románia az EU ötödik legnépesebb országa, a lakosság rohamosan fogy, hamarosan annyian lesznek, mint ahányan a magyarok voltak a rendszerváltás környékén. Mi sem örülhetünk: egy év alatt eltűnt egy békéscsabányi magyar.
Mélyítenék a román-török együttműködést
Harminchat év után először állt szolgálatba új hadihajó a román haditengerészetnél. A török gyártású, HISAR-osztályú Contraamiral August Roman korvettet ünnepélyes keretek között avatták fel Isztambulban Recep Tayyip Erdoğan török és Nicușor Dan román államfő jelenlétében még júniusban, hogy aztán a nemrég befejeződött NATO-konferencia után csaknem 14 órás út megtételével kössön ki Konstancában. A román védelmi tárca szerint a hajó fontos mérföldkő a haditengerészet modernizációjában, miközben az ország a SAFE-program keretében további több milliárd eurós haderőfejlesztésbe kezd.
A hadilobogó átadásakor Nicușor Dan úgy fogalmazott, hogy a korvett szolgálatba állítása erősíti Románia hozzájárulását a regionális biztonsághoz és a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az államfő kiemelte a Románia, Törökország és Bulgária közötti fekete-tengeri aknamentesítési együttműködést, valamint Törökország szerepét a romániai légtérrendészeti missziókban.
Dan szerint a jövőben a török–román hadiipari együttműködés is tovább mélyülhet, amelyhez Recep Tayyip Erdoğan tervezett romániai látogatása is új lendületet adhat.
A török HISAR-program keretében épült hadihajó 223 millió euróba került, az összeg a legénység kiképzését és egy logisztikai támogatási csomagot is magában foglalja.
A 2300 tonnás új román korvett legfontosabb képességei:
- akár 21 napot is képes folyamatosan a tengeren tölteni;
- 4500 tengeri mérföldes hatótávolsággal rendelkezik;
- legnagyobb sebessége 24 csomó;
- egy 76 milliméteres ágyúval és két 12,7 milliméteres gépfegyverrel szerelték fel;
- helikopterek és drónok kiszolgálására is alkalmas;
- 104 fős legénység szolgál rajta.
A miniszter az embereit dicsérte
Az új román hadihajó feladatai közé tartozik majd a tengeri felderítés, a járőrözés, a kutató-mentő műveletek végrehajtása, a terrorizmus elleni műveletek támogatása, valamint a speciális tengeri műveletek végrehajtása. Az Euractiv szerint a hajó felszíni, légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító feladatokra is alkalmazható, emellett hozzájárul a Fekete-tengeri kritikus infrastruktúra védelméhez.
A Konstancára vezető úton Radu Miruță védelmi miniszter is a fedélzeten utazott. A tárcavezető szerint az új hadihajó fordulópontot jelent a román haditengerészet számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a modern haditechnika csak jól felkészült személyzettel ér valamit.
További milliárdos beszerzések a SAFE-program segítségével Németországból
A román védelmi minisztérium a SAFE hitelkeretéből több jelentős szerződést is aláírt. A legfontosabb beszerzések:
- 298 lánctalpas gyalogsági harcjármű a Rheinmetall Automecanicától (3,337 milliárd euró);
- 11 légvédelmi és drónelhárító rendszer a Rheinmetall Italiától (981,95 millió euró);
- 2 tengeri járőrhajó és 2 búvárbevetésre alkalmas gyorsnaszád az NVL-től (920 millió euró);
- közel 402 ezer darab 35 milliméteres lőszer drónok és egyéb légi célok ellen a Rheinmetall Waffe Munition GmbH-tól (449,75 millió euró).
A román védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy valamennyi szerződést sikerült a SAFE-program által megszabott május 30-i határidő előtt megkötni. A most szolgálatba állított korvett és az új beszerzések együtt jól mutatják, hogy Románia jelentős ütemben folytatja fegyveres erőinek modernizációját.
Még mindig az ötödik legnépesebb ország Románia – de rohamosan fogy a lakosság
A jelenleg 19 milliós Románia állandó lakossága 15,6 millióra csökkenhet 2080-ig – vetítette előre a statisztikai intézet (INS) abban a közleményben, amelyet pénteken tett közzé a népesedési világnap alkalmából. A kimutatás szerint Románia az Európai Unió hatodik legnépesebb országa Németország (83,6 millió), Franciaország (68,9 millió), Olaszország (58,9 millió), Spanyolország (49,1 millió) és Lengyelország (36,5 millió) után.
Tömegek távoztak az országból
Az INS prognózisa szerint Románia lakossága 2040-ig 18,4 millióra, 2060-ig pedig 16,7 millióra csökkenhet, amennyiben folytatódik a jelenlegi elöregedési tendencia. Az adatsor szerint Románia lakosságának átlagéletkora csaknem öt évvel, 37,9 évről 42,8 évre emelkedett az utóbbi két évtizedben.
Az INS egy korábbi közleménye szerint Románia állandó népessége több mint négymillió lakossal csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, de a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható, így a jelenség megfékezése a rezidens lakosság csökkenési ütemének lassulásához vezethet.
A koronavírus-járvány idején korábban elvándorolt románok tízezrei tértek vissza az országba külföldi állandó lakhelyükről, az utóbbi időben több olyan év is volt, amelyet Románia lakosságtöbblettel zárt, így az ország állandó lakossága a természetes fogyás ellenére egyszer sem csökkent 19 millió alá.
1989-ben az ENSZ népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét abból az alkalomból, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt, írja az MTI.
Eltűnt egy békéscsabányi magyar
A koronavírus-járvány hatása miatt 2020-ban és 2021-ben bekövetkezett csökkenés után az Európai Unió népessége immár az ötödik egymást követő évben nőtt, de ez főként a bevándorlásnak tudható be – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből. A népességszám negatív természetes változását, amely szerint több volt a halálozás, mint a születés, meghaladta a népességszám növekedését eredményező bevándorlás.
Megjegyezték: az EU lakossága az 1960-as 354,5 millióról 2026. január 1-re 451,9 millióra nőtt, ami 97,5 millió fős növekedést jelent. A népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan lelassult: az EU lakossága a 2010-es években átlagosan 0,6 millió fővel nőtt, míg az 1960-as években az átlagos növekedés évente mintegy 2,9 millió fő volt. A minimális bővülés oka pedig szinte kizárólag a bevándorlás.
A legnagyobb csökkenést pedig Lettországban (8,3 fő), Észtországban (6,8 fő) és Magyarországon (5,4 fő) regisztrálták. Az uniós jelentés szerint Magyarország lakosságszáma 2026. január 1-jén 9 488 428 volt, míg egy évvel korábban 9 539 502, írja az MTI.
