Azzal fenyegetnek, hogy összetörik a berendezést, aminek a segítségével sok milliárd forintos károk akadályozhatók meg, hisz egyetlen jégeső elég lehet arra, hogy elpusztítsa egy gazdaság sok hónapos munkáját. A jogi lehetőségeket már keresik a fenyegetések, különösen a halálos fenyegetések miatt. Akár a termés is bánhatja, ha sokan hisznek az álhírnek.

Nem hisznek a rendszer működésében egyes gazdák

Évente nagyjából ötvenmilliárd forint kárt előz meg és csak 1,5-2 milliárd forintba kerül az országos jégkár-mérsékléső rendszer, azaz a JÉGER, sokan mégis úgy gondolják ez az oka annak, hogy kevés eső esik az országban. Csakhogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, ennek ellenére is születnek halálos fenyegetések.

A jégkár-mérséklő rendszerről korábban részletesen is írtunk, a lényege, hogy ezüst-jodidot juttatnak párologtatással a levegő magasrétegeibe. Mivel e molekula kristályai gyakorlatilag megegyeznek a jégkristályokkal, így kondenzációs magként funkcionálnak. Az eredmény, hogy nem teniszlabda nagyságú jégdarbok verik el a termést, hanem borsószem nagyságú jég ér csak földet, ami így kevés kárt okoz.

Jégeső JÉGER jégkár
Minél nagyobb jég esik, annál nagyobb a kár – a JÉGER abban segít, hogy ne legyen nagy szemű a jég. Forrás: depositphotos.com

Vannak gazdák, akik belátják a rendszer működésének előnyeit, az RTL Klub híradója is beszámolt erről. Ám vannak, akik szerint a levegőbe juttatott ezüst-jodid okozza a kevesebb csapadékot, ami a jégesőknél is nagyobb ellensége a hazai mezőgazdaságnak az utolsó egy évtizedben.

Láthatatlan védelem a pusztító jégesők ellen: több száz ember összefogása és ezüst-jodid is kell hozzá!

Álhír az egész: ezt mondják a szakértők

Az RTL által megszólaltatott szakértő szerint azonban semmilyen összefüggés nincs a felhőképződés és az ezüst-jodid kristályok között, hisz utóbbiak csupán arra szolgálnak, hogy a nagy magasságban megfagyó vízmolekulák ne kevés számú kondenzációs magon tudjanak kicsapódni, hanem minél nagyobb számún, ami lehetővé teszi a földet érő jég méretének csökkentését. Ha pedig valakinek erre bizonyíték kell, akkor érdemes Baranya megyére tekinteni, ahol a jégkár-mérséklő rendszer már 30 éve működik, ám a csapadék mennyisége csak az utóbbi években csökkent, amikor az országban mindenhol ez történt, tette hozzá Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem klímakutató professzora.

hidegfront vihar zapor eső
Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Szakértők egyébként rendszeresen hozzáteszik, hogy nem a csapadék éves mennyisége változott drasztikusan, hanem annak időbeli eloszlása. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a tartós szárazságok és a rövid idő alatt lezúduló, hatalmas mennyiségű csapadék. Ilyenformán azonban a kiszikkadt talaj nem tudja megkötni a vizet, ami elszivárog. Ráadásul a teljes magyarországi vízrendszer arra van kialakítva, hogy mihamarabb megszabaduljon a csapadékvíztől. E téren az új kormány alapvető változtatásokról beszél és a vízmegtartásra helyezné a hangsúlyt.

Keresik a jogi megoldást a fenyegetések miatt

Ez azonban nem segít a JÉGER működtetőin. Sokan közülük halálos fenyegetéseket kapnak, nélkülük azonban nem működhet a rendszer. Bár a talajgenerátorok közül 219-et számítógépes rendszer hoz működésbe, a legtöbbet még mindig manuálisan kapcsolják be akkor, amikor SMS-ben riasztást kapnak a működtető gazdák. A gond éppen az, hogy a meterológusok is nehezen jósolják meg a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb radikális szupercellák kialakulását.

A fenyegetőzők jobb esetben csak a gép összetörését helyezik kilátásba, mások viszont ennél sokkal durvább szankciókat, egyesek halálos fenyegetést is kaptak már. Az RTL Híradó szerint keresik a jogi megoldásokat a fenyegetések miatt.

Olvass tovább nálunk időjárás témában: Már Franciaországban tombol az újabb hőkupola és hazánk időjárására is meghatározó hatással lesz – erre készülj!

Kiemelt kép: illusztráció. Forrás: depositphotos.com