Mindenki látott már olyan jégesőt, melynek során borsószem nagyságú jég, hanem teniszlabda, vagy annál is nagyon jéggolyók hullnak a talajra elpusztítva mindent, amit találnak: termést, embert, épületet, autót, motort. Azért, hogy ilyen ne legyen, vagy minél kevesebb alkalommal történjen meg, egy igen kifinomult rendszert alkalmazunk, az ún. JÉGER-t, azaz a jégkár-mérséklő rendszert, amihez elengedhetetlen sok száz ember együttműködése és még ennél is fontosabb az ezüst-jodid, amit a levegőbe juttatnak jégeső előtt néhány órával. Mutatjuk a működését.
Amikor nyáron sötét felhők gyülekeznek az égbolton, a legtöbben attól tartanak, hogy néhány perc alatt elveri a jég a veteményest, összetöri az autókat, beveri az autók szélvédőjét, vagy tönkreteszi a termést. Magyarországon azonban már évtizedek óta működik egy olyan országos rendszer, amelynek éppen az a célja, hogy mérsékelje a pusztító jégesők erejét. Bár sokan még mindig nem tudják pontosan, hogyan működik, a szakemberek szerint évente nagyjából ötvenmilliárd forintnyi kárt előz meg. Miközben a rendszer működtetése mindössze 1,5-2 milliárd forintba kerül. Tiszta haszon.
Sokak együttműködése kell a hatékony védelemhez
Magyarország országos jégkármérséklő rendszere (JÉGER) 2018-ban kezdte meg működését. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üzemelteti, és gyakorlatilag az egész országot lefedi. Korábban is működtek hasonló rendszerek, de nem országosan, hanem például a jégkárnak leginkább kitett Dél-Dunántúlon.
A hálózat 986 automata és manuális generátorból áll, amelyek speciális anyagot, ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe a veszélyes felhők kialakulásakor. A folyamat célja nem a felhők „szétoszlatása”, hanem az, hogy a jégszemek mérete kisebb legyen, mire elérik a földfelszínt.
Ez azért fontos, mert a kisebb jégszemek sok esetben már nem okoznak jelentős károkat, vagy akár teljesen elolvadnak, mielőtt földet érnének.
Hogyan ment meg minket a pusztító jégesőktől?
A rendszer meteorológiai előrejelzések alapján aktiválódik. A Qubit szerint a „katonai lokátorokhoz hasonló meteorológiai radaroknak hála ma már nem jelent problémát, hogy előre lehessen tudni, mely felhők hozhatnak jeget.”
A talajgenerátorok többségét ilyen helyzetben manuálisan hozzák működésbe gazdák, akik ezért a munkáért évi kb. 320.000 forintot kapnak, 219-et pedig számítógépes rendszeren működtetnek a pécsi központból (ezeknél területhasználati díjat fizetnek a gazdáknak, a fenti összeg kb felét).
Az ezüst-jodid apró kristályai a felhőkben úgynevezett kondenzációs magként viselkednek, mivel szilárd szerkezetük megegyezik a jégkristályokéval. Ezek körül sok, de kisebb jégszem alakul ki. Ha nem működne ilyen rendszer, akkor a levegőben meglévő, minimális mennyiségű porszemcsén kristályosodhatna csak a -10, -20 Celsius fokos víz (túlhűlt víz, ami nem tud kristályosodni, mivel nincsenek kristályosodást lehetővé tevő szemcsék a levegőben). Ennek következtében pedig hatalmas jégdarabok érnének földet óriási pusztítást okozva. Mivel azonban ezüst-jodidot juttatunk a magasba, a rendelkezésre álló nedvesség sokkal több szemcse között oszlik meg, ami csökkenti a lehulló jég méretét, ezáltal pedig pusztító erejét.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A gyakorlati működés szempontjából fontos, hogy acetonban feloldott ezüst-jodidot égetnek el a talajgenerátorokban a gazdák, illetve a pécsi központ nagyjából 800-900 Celsius-fokon. Az erős feláramlás miatt 2-3000 méter magasra kerül az ezüst-jodid, pontosan oda, ahol kondenzációs magként kell viselkednie.
A generátorok óránként átlagosan 1 liter acetonos ezüst-jodid oldatot párologtatnak el működés közben, ennek a keveréknek az ára pedig nagyjából 3000 forint literenként. Évente mintegy 250 000 – 300 000 liter oldatot égetnek el országosan és ez azért nem kerül csilliárdokba (csupán 750–900 millió forintba), mert az oldatban az ezüst-jodid koncentrációja nagyon alacsony (csupán 1–2% körüli), így ezüst-jodidból évente mindössze pár tonna (kb. 3-5 tonna) szükséges, amiből a tényleges ezüsttartalom még ennél is kevesebb (nagyjából a súly 45%-a).
Egy tonna ezüst világpiaci ára nagyjából 550-600 millió forint, tehát a bekerülési költség nagy része érthetően ez a nemesfém. Ám a rendszer és a technológia elképesztően hatékony, minden befektetett 1 forint 33 forintot termel a termés védelme kapcsán. És ez csak a termés: autók, lakóházak, közintézmények kiskerti veteményesek, közterületi utcabútorok, stb. százezreit is megvédelmezi, így mindenki haszonélvezője.
Tényleg működik?
Rendszeresen röppenek fel álhírek azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony és mennyire környezetterhelő. A mezőgazdasági és biztosítási adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a jégkárok jelentősen csökkentek az elmúlt években a JÉGER hatására, a 2017-eshez képest az országos bevezetés következtében például feleződtek.
Tévhitek és összeesküvés-elméletek
A rendszer működésével kapcsolatban az évek során számos tévhit terjedt el. Egyesek szerint a generátorok „elkergetik az esőt”, mások a szárazságot vagy akár a szélsőséges időjárást is a jégkármérséklő hálózat számlájára írják.
Ezt olvastad már? El Niño: brutális időjárás közeleg, az egész világon pusztító hatása lehet
Meteorológusok és agrárszakemberek azonban rendszeresen hangsúlyozzák, hogy az ezüst-jodid mennyisége rendkívül csekély, és a rendszer nem képes befolyásolni a csapadék mennyiségét vagy az ország időjárását. A technológia kizárólag a jégképződési folyamatok módosítására szolgál.
Az összefüggés pontosan fordított. Azért nem működik sokszor a JÉGER hatékonyan, mert nem tud mit kezdeni a szélsőséges légköri jelenségekkel. A radikális szupercellák ellen például a technológia tehetetlen, ezek kialakulásában pedig jelentős szerepet játszik a klímaváltozás, azon belül is a hőmérséklet drasztikus emelkedése.
A működtetést az Agrárkár-enyhítési Alapból működik, tehát közvetlenül senkinek sem kerül pénzbe, az adófizetők állják a cechet, ami azonban még így is alacsonyabb, mintha a károkat kellene kifizetni.
Ez is érdekelhet: Közel-keleti éghajlata lehet Budapestnek a következő években, soha nem látott melegedés jöhet
Íme egy videó a NAK oldaláról, ami bemutatja a rendszer működését:
