Egyre komolyabb következményei vannak a rendkívüli hőségnek Magyarországon: Szentendrén több ezer ember maradt átmenetileg ivóvíz nélkül, több településen vízkorlátozást vezettek be, a rekordalacsony dunai vízállás miatt pedig a Paksi Atomerőmű is jelentősen csökkentette teljesítményét.

Ezrek maradtak ivóvíz nélkül Szentendrén

Több ezer szentendrei lakos maradt ivóvíz nélkül, miután a rendkívül magas fogyasztás túlterhelte a helyi vízellátó rendszert. Magyar Péter miniszterelnök közlése szerint a Magyar Honvédség két vízszállító tartálykocsival és 7000 zacskós ivóvízzel segíti a lakosságot a szolgáltatás helyreállításáig.

A kormány és a helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a következő napokban függesszék fel a locsolást, és kizárólag a legszükségesebb célokra használják az ivóvizet.

A város tájékoztatása szerint a korábbi figyelmeztetések ellenére Pismány felső részén az éjszaka folyamán megduplázódott a vízfogyasztás, amely meghaladta a Duna Menti Regionális Vízmű kapacitását, ezért ellátási zavarok alakultak ki.

Egyre több település vezet be vízkorlátozást

Nemcsak Szentendre küzd a rendkívüli vízhelyzettel. Péntektől Veresegyházon is elsőfokú ivóvíz-korlátozást vezettek be. A lakosokat arra kérik, hogy ne locsoljanak ivóvízzel, ne töltsék fel medencéiket, és mellőzzék az autómosást. A szolgáltató hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs vízhiány, az intézkedések célja a megelőzés.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerint Magyarországnak tartós vízhiányos időszakra kell felkészülnie, mivel a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a következő napokban sem várható jelentős csapadék.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha az ország nem változtat vízgazdálkodási gyakorlatán, néhány éven belül akár egymillió ember is sivatagosodó környezetben élhet.

Rekordalacsony Duna miatt csökkentette teljesítményét Paks

Az aszály az energiatermelést is egyre nagyobb kihívás elé állítja. A Duna vízszintje Paksnál történelmi mélypontra süllyedt, ezért a Paksi Atomerőmű a megszokott 2000 megawatt helyett jelenleg mintegy 960 megawatt teljesítménnyel üzemel.

Magyar Péter csütörtökön arról beszélt, hogy amennyiben a vízszint tovább csökken, az atomerőművet története során először akár teljesen le is állíthatják a következő 24–72 órában.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: bár példátlan helyzetről van szó, a nukleáris biztonság továbbra is elsődleges szempont, és az ország energiaellátása jelenleg stabil.

Elmondása szerint az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek köszönhetően a csütörtöki csúcsterhelés 151 megawattal a tervezett alatt maradt.

Budapest is készül az esetleges leállásra

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: amennyiben a Paksi Atomerőmű teljesen leáll, Budapest mintegy 300 épület és közterület díszkivilágítását kapcsolja le energiamegtakarítás céljából.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közvilágítás, a villamosközlekedés és a fővárosi vízellátás működését nem érinti az intézkedés, Budapest ivóvízellátását pedig a Duna alacsony vízállása sem veszélyezteti.

Ha lemaradtál volna: Történelmi hőség és aszály: lekapcsolják Paksot, válságba kerülhet a hazai áramellátás, leállhat a magyar ipar

Akár 39 fok is lehet, marad a vörös riasztás

A HungaroMet hat vármegyére harmadfokú, vörös hőségriasztást adott ki, ahol a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 29 Celsius-fokot.

A legmagasabb nappali hőmérséklet Kecskeméten elérheti a 39 Celsius-fokot, míg Budapesten és Szegeden akár 38 fokot is mérhetnek. Jelentős csapadék továbbra sem várható, az ország egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben.

A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy fogyasszanak elegendő folyadékot, a legmelegebb órákban lehetőség szerint ne tartózkodjanak a tűző napon, és sem gyermeket, sem háziállatot ne hagyjanak egyetlen percre sem parkoló autóban.

Egyre gyakoribbak a trópusi éjszakák

A szakértők szerint a mostani hőhullám egy hosszabb távú éghajlati folyamat része. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos átlagban háromszorosára nőtt azoknak az úgynevezett trópusi éjszakáknak a száma, amikor a hőmérséklet éjszaka sem csökken 20 Celsius-fok alá.

A kutatók szerint ezek az éjszakák sokszor még a nappali forróságnál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mivel a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni. Ez különösen az idősek, a kisgyermekek, a várandós nők, a krónikus betegek és a szabadban dolgozók számára jelent fokozott veszélyt.

Ha lemaradtál volna: Hamarosan megszűnik az általunk ismert magyar mezőgazdaság – kutatók szerint ez jöhetne helyette