Láttunk már mesterséges intelligencia által generált látványtervet, hogy miképp nézne ki Szeged egy kiszáradt Tiszával és elsivatagosodott tájjal. A helyzet nem ennyire borús, ám az tény, hogy tavaink, folyóink rekordalacsony vízállással küzdenek, az ország jelentős tájai sivatagosodnak el, tehát a 19. században kialakított vízgazdálkodási és erre épülő mezőgazdasági rendszer sürgős és alapos átalakításra szorul. A ma ismert magyar mezőgazdaság megszűnhet, de mi jöhet helyette? Erre ad támpontot egy új, magyarok által jegyzett kutatás.
Búza, kukorica, napraforgó az Alföld sivatagában?
Az Alföld kiszáradásának számos oka van, leginkább mi magunk, akiknek elődei úgy döntöttek a 19. század közepén, hogy minden talpalatnyi földet mezőgazdasági művelés alá kell venni (volt ötlet a Balaton kiszárítására és megművelésére is). Ehhez jött a kínzó kisállami lét Trianon utáni gyötrelme, amikor a szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék) termesztésével érte el a mindenkori kormány, hogy export által stabil devizabevételre tehessen szert. A helyzet a kommunizmus alatt sem változott: ezért kellett gyümölcs, zöldség helyett búzát, kukoricát, napraforgót termelni a kiváló magyar talajon. Ennek azonban most vége szakadhat.
Az Alföld elsivatagosodásáról mi is számos cikkben számoltunk be. Ezek lényege talán abban summázható, hogy amennyiben nincs beavatkozás, hatalmas területek válhatnak akár emberi lakhatásra is alkalmatlanokká, mezőgazdasági művelésre viszont biztosan nem leszünk itt képesek. Az ok a klímaváltozás, az aszály, a kevés csapadék, az öntözés és a vízmegtartás hiánya. A Kárpát-medence és benne Magyarország mesterséges vízrendszere ugyanis Széchenyi és Vasvári óta arra van kapacitálva, hogy a lezúduló és az olvadt hó formájában ide érkező csapadékot a lehető leghamarabb levezesse az országhatáron kívülre.
Ennek a talajvíz szintje is megfizette az árát. A rendkívüli aszályok idején a felszín alatti víz olyan mélyre süllyedt, hogy már a növények gyökérzónája alatt volt. Vagyis hiába áll rendelkezésre termőföld, ha a növények számára hozzáférhető víz eltűnik a talajból.
Európa új sivataga éppen Magyarország közepén alakul ki, több mint 600 ezer életet veszélyeztetve
Megszűnik az általunk ismert magyar mezőgazdasági termelés – ez jöhetne helyette
A megoldás a kutatók szerint a víz visszatartása és a tájhasználat átalakítása lehet. Olyan helyeken, ahol csak az uniós támogatások tartják életben, el kell engedni a szántóföldi termelést és inkább a vízmegtartásra kell koncentrálni. Egy új kutatás szerint ez a gyakorlatban 1,5 millió hektár szántóföld elárasztását jelentené, ami az ország teljes termőterületének majdnem harmada.
Ennek hatására egyrészt magasabbra kerülne a talajvíz szintje, a növények gyökérzónája újra elérné azt, tehát a kukoricatermés máris 20-28%-kal növekedhetne, miközben a mostani aszályok gyakorlatilag mindent elpusztítanak.
Más, rosszabb adottságú földeken pedig érdemesebb lehet – a korábban ismert – legelőgazdálkodásra, illetve magasabb hozzáadott értékű zöldség- és gyümölcstermesztésre átállni. Természetesen a legkorszerűbb, csepegtetős öntözési technológiával, víztakarékos módokon. Ez pedig a gazdáknak is érdeke lehet. A kutatás szerint ugyanis sok gyenge termőhelyen a hagyományos szántóföldi termelés már csak támogatásokkal tartható fenn, miközben a veszteséges gazdálkodásnak sem a gazdák, sem a magyar gazdaság szempontjából nincs sok értelme.
Döbbenetes álhír terjed Magyarországon – ezért kerülhet veszélybe a termés jelentős része
Változás lesz, kérdés, hogy elsodor-e, vagy az élére állunk
A változás kulcsa ezért nem egyszerűen az öntözés. A vizet vissza kellene tartani, a tájhoz kellene igazítani a gazdálkodást, és ott kellene intenzíven termelni, ahol annak valóban megvannak a feltételei.
A Válasz Online által feldolgozott és Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója által a cikkben kiegészített kutatást 15 magyar kutató készítette és a Geography and Sustainability című folyóiratban jelent meg.
A kutatás legfontosabb üzenete talán az: nem az a kérdés, hogy változik-e a magyar mezőgazdaság, hanem az, hogy tudatosan alkalmazkodunk-e a kiszáradó Alföldhöz, vagy megvárjuk, amíg az aszály kényszeríti ki a változást.
Tragikus kilátások: Az évszázad végére eltűnhet a hó Magyarországról
