Sárgászöld színű, büdös folyadék szivárog folyamatosan a rekordalacsony Dunába Óbudánál minden egyes alacsony vízállásnál, mégsem történik semmi. Az állami tulajdonú vállalat, amelyiknek ez feladata lenne terveket gyártott csak, miközben a profitja csupán kis részéből rendbe lehetne hozni és Budapeste is nyerne egy hatalmas barnamezős fejlesztési területet. Mi történik az Óbudai Gázgyárnál?
Mindenki tud róla, mégsem történik a gyakorlatban semmi
Évtizedek óta ismert súlyos környezeti kár húzódik Budapest egyik legértékesebb Duna-parti területén. Az egykori Óbudai Gázgyár talajába a több mint 70 éves működés (1913-1984) során mintegy 200.000 tonna veszélyes, rákkeltő anyagot ástak be, amely a talajvízbe bemosódva, alacsony vízállásnál folyamatosan szennyezi az Óbudai Dunát.
A kőszénkokszolásra és kőszénkátrány-feldolgozásra épülő Óbudai Gázgyár működése következtében a legnagyobb koncentrációban naftalinok, mérgező policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok), xilolok, rákkeltő benzol és arzén került beásásra a talajba. Úgy tűnik, akkor még senki sem gondolta, hogy ez problémát okozhatna, ám a súlyos környezetszennyezés már legalább 1990 óta jól ismert.
Miért kerül a szennyezés a Dunába?
A szennyezett talajvíz az Óbudai Duna-ág felé áramlik. Magasabb vízállásnál a Duna víznyomása részben visszatartja ezt a vízmozgást, alacsony vízállásnál azonban csökken az ellennyomás, így a szennyezett talajvíz elérheti a folyót. A jelenséget korábbi vizsgálatok is dokumentálták, most azonban a rendkívül alacsony vízállás mellett szabad szemmel is félelmetesen jól követhető, hisz sárgászöld színű, súlyosan mérgező, büdös anyag szivárog szinte folyamatosan a folyamba. Mindezt a résfal csak részben tudja akadályozni.
Ki köteles fizetni a kármentesítést?
A „szennyező fizet” elve alapján a kármentesítés az egykori fővárosi tulajdonú FŐGÁZ jogutódjának feladata. A FŐGÁZ állami tulajdonba kerülése után ez a kötelezettség végső soron az államhoz, jelenleg pedig az állami tulajdonú MVM Next Zrt.-hez kötődik. A Graphisoft Park 1996-ban úgy vásárolta meg a terület déli részét úgy, hogy az adásvételi szerződés szerint a kármentesítés az eladó feladata maradt. A munka azonban évek óta nem kezdődött el.
2015-ben, amikor még a fővárosi FŐGÁZ feladata volt a mentesítés a hatóság elfogadta a részletes beavatkozási tervet, amely szerint 2017-ig, illetve 2019-ig kellett volna elvégezni a kármentesítést. A későbbi közbeszerzés során azonban kiderült, hogy a korábban elkülönített 6,6 milliárd forint, valamint a FŐGÁZ két akkori tulajdonosa, az RWE és a Főváros által vállalt további 1,5-1,5 milliárd sem elég: az akkori becslés már körülbelül 20 milliárd forintos költséggel számolt.
Az eredeti megoldás a szennyezett talaj kiásása, elszállítása és lerakása lett volna. Ennek azonban komoly logisztikai akadályai vannak: nem állt rendelkezésre elegendő magyarországi lerakókapacitás, a munkák pedig akár napi 50–60 veszélyeshulladék-szállító teherautót jelentettek volna. A helyben történő, úgynevezett in-situ fizikai és kémiai kezelés lehetőségét is megvizsgálták, de nem találtak erre elfogadható megoldást.
Újabb határidő, újabb eljárás, újabb csúszás
A korábban megszabott határidőket többször módosították, jelenleg 2026. december 31-ig kellene a korábbi beavatkozási és monitoringterv felülvizsgálatát elvégezni. A Graphisoft Park ezt megtámadta, a Fővárosi Önkormányzat pedig csatlakozott a jogi fellépéshez, mondván a határidők önkényes módosítása elfogadhatatlan az előző kormányzat részéről. A bíróság 2025-ben megsemmisítette a határozatot, ezért a 2026. december 31-i dátum nem tekinthető jelenleg érvényes kármentesítési határidőnek.
Van-e pénz a takarításra?
A költségek az évek során jelentősen emelkedtek. A korábbi, mintegy 20 milliárdos becslés mellett 2025-ben már 30–40 milliárd forintos nagyságrendű teljes talajcseréről is beszéltek. Az MVM-nél képzett több tízmilliárdos környezetvédelmi céltartalék ugyanakkor több különböző örökölt szennyezésre vonatkozik, ezért ebből nem következik, hogy ennyi pénz kifejezetten az Óbudai Gázgyárra áll rendelkezésre. Az akkor még Vitézy Dávid jelenleg közlekedési miniszter által vezetett Podmaniczky Mozgalom 2024 decemberi előterjesztése szerint azonban az MVM profitja önmagában is elegendő volna arra, hogy annak kis részéből ezt a feladatot elvégezzék.
Az MVM szerint azonban új technológiát kell találni, amely a korábbinál hatékonyabban és kisebb környezetterheléssel végezhető el. A gond az, hogy az újabb vizsgálatok, engedélyezések és jogi eljárások tovább késleltetik a tényleges beavatkozást.
Víz- és energiaválság: Orbán egykori erős minisztere ismerte el hibájukat
Egészséges a budapesti ivóvíz?
Igen. A budapesti csapvíz jelenleg egészséges és fogyasztható, a Fővárosi Vízművek rendszeresen ellenőrzi a vízminőséget, amely megfelel az előírásoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gázgyári szennyezés ne jelentene környezetvédelmi kockázatot. Budapest ivóvízellátása jelentős részben parti szűrésű vízbázisokra épül, ezért a Duna vízminőségének védelme hosszú távon is kiemelten fontos.
Az Óbudai Gázgyár szennyezése tehát jelenleg nem teszi ihatatlanná Budapest csapvizét, de a veszélyes anyagok folyóba jutása olyan probléma, amelyet a kármentesítéssel kellene megszüntetni.
A szennyezés ténye az 1990-es évek eleje óta ismert. Több terv, határidő, technológiai vizsgálat és jogi eljárás követte egymást, miközben a tényleges kármentesítés mindmáig nem kezdődött meg. A kérdés ma már nem az, hogy ismert-e a probléma, hanem az, hogy mikor kezdik végre ténylegesen eltávolítani a mérgező anyagokat az Óbudai Gázgyár területéről.
Budapest 40 szökőkutat kapcsol le a vízmegtakarítás érdekében
