Amikor Magyarország a környezetvédelmi tiltakozásokból tömegmozgalommá szerveződött ellenállás hatására elállt a Bős-Nagymaros vízlépcső megépítésétől, Csehszlovákia befejezte azt és elterelte a Duna vízhozamának 85%-át. Nemzetközi egyezmény szabályozza, hogy mennyit kell átengednie az Öreg-Dunába, de tényleg ez az elterelés az oka a mostani alacsony Duna-vízállásnak? Bár terjednek ilyen konteók, nem érdemes mindent elhinni, ami az interneten kering, vagy amiről egyes közéleti szereplők nagy hanggal beszélnek.
Szlovákia tereli el a vizet saját területére, hogy mi szomjazzunk?
A Duna rendkívül alacsony magyarországi vízállása miatt ismét előkerült a kérdés: valóban Szlovákia „viszi el” a folyó vizét, ezért olyan kevés a Duna Budapesten vagy Pakson? A rövid válasz: a szlovák vízlépcsőrendszer valóban jelentősen megváltoztatta a Duna vízjárását, de a mostani rekordalacsony vízállás oka nem az, hogy Szlovákia visszatartaná a vizet, hisz minden vízcseppet, amit elterel, hogy áramot termeljen, vissza is juttat.
A bősi (Gabcikovo) vízerőműhöz kapcsolódó rendszer 1992-es üzembe helyezésekor a Duna vízének mintegy 85 százalékát a szlovák (csehszlovák) oldalon kiépített elterelőcsatornába irányították. Ez az a csatorna, ami az országhatárként funkcionáló Öreg-Duna vékony szalagjához képest tisztességes szélességű a Google Maps térképén is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi vizet „elfogyasztanak”: a víz egy része a vízerőmű turbináin (áramtermelés után), illetve a hajózási csatornán keresztül később visszakerül a Dunába. A Nemzetközi Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a folyó ilyen módon történő egyoldalú használata megfosztotta Magyarországot a közös vízkészletből neki járó méltányos résztől, ugyanakkor hazánkat is elmarasztalta, mert a rendszerváltás után elállt a vízlépcső megépítésétől az államközi egyezmény ellenére.
Miért építették a szlovákok Bőst?
Miért épült meg a rendszer? A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről Magyarország és Csehszlovákia még 1977-ben kötött szerződést. A célok között az áramtermelés mellett az árvízvédelem és a hajózás javítása is szerepelt. Magyarország később leállította a beruházás rá eső részét, Csehszlovákia pedig saját területén megvalósította az úgynevezett C változatot. Ezt azért tehette meg, mert az 1947-es párizsi békeszerződés – a trianoni békével szemben – további három falut juttatott Pozsony fennhatósága alá a Duna jobb partján. Így ezen a rövid szakaszon a folyam csak szlovák területen folyik, azt csinálnak vele „amit akarnak”. A Nemzetközi Bíróság 1997-ben úgy ítélte meg, hogy Csehszlovákia jogosan kezdhette meg a C változat előkészítését, annak egyoldalú üzembe helyezése azonban jogsértő volt. A bíróság szerint mindkét ország megszegte bizonyos kötelezettségeit.
Itt terelik el a szlovákok a Dunát:
És mindez egy képen:
A víz elterelésének komoly környezeti következményei is lettek a Szigetközben. A kutatások szerint a folyó elterelése után jelentősen megváltozott a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolata, a sekély talajvíz szintje több térségben csökkent, és megváltoztak a vízjárás természetes ingadozásai. A középső Szigetközben különösen jelentős talajvízszint-csökkenést mutattak ki.
Tényleg a szlovákok „lopják el” a Duna vizét?
A mostani helyzet azonban más okból vált ennyire súlyossá. A hosszan tartó aszály és a hőhullám miatt a Duna vízhozama drasztikusan lecsökkent. Július végén Budapestnél megdőlt a korábbi legalacsonyabb vízállási rekord, Pakson pedig az alacsony vízszint miatt az atomerőmű teljesítményét is vissza kellett venni.
Az 1995-ös magyar–szlovák megállapodás alapján az Öreg-Dunába éves átlagban 400 köbméter vizet kell másodpercenként juttatni. A vegetációs időszakban a vízhozamnak a hidrológiai viszonyoktól függően 400–600 köbméter között kell alakulnia, a nem vegetációs időszakban (télen) pedig legalább 250 köbméternek kell lennie. Emellett a Mosoni-Dunába és a jobb parti szivárgócsatornába további 43 köbméter/másodperc jut. Ezt a kötelezettségét Szlovákia teljesíti is.
Ezt olvastad már: Vízhiányos Duna: Budapest vízellátásával is gond lehet? Meghökkentő tényre hívta fel a figyelmet a szakértő
A probléma az, hogy a Dunában sehol sincs elég víz, a bősi erőműnek is csak egyetlen turbinája termel a nyolc helyett, ami hasonló energetikai problémákhoz vezet odaát, mint nálunk Paks.
A szlovákok a Bősnél kivett vizet Szapnál visszajuttatják a Dunába, tehát akkor is pontosan ekkora lenne a Duna vízállása Budapesten vagy Pakson, ha nem lenne a bősi erőmű. Pusztán annyi lenne a különbség, hogy az Öreg-Dunában Dunakiliti és Szap között a mostaninál sokkal több víz lenne.
Látványos videón a 2024 szeptemberi dunai árhullám és az idei rekordalacsony vízállás:
Vagyis nem arról van szó, hogy Szlovákia most egyszerűen „elzárta” volna a Dunát Magyarország előtt. A történelmi elterelés valóban súlyosan megváltoztatta a Szigetköz vízrendszerét, de a jelenlegi rendkívüli magyarországi kisvíz elsősorban az egész vízgyűjtőt sújtó aszály következménye.
Orbán Anita ígéretet kapott a szlovákoktól
Orbán Anita külügyminiszter a szlovák környezetvédelmi miniszterrel, Tomás Tarabával telefonon egyeztetett. A magyar fél azt kérte, hogy a lehető legtöbb víz érkezzen Magyarországra, a szakemberek pedig törekedjenek az egyenletes vízhozam biztosítására. Taraba azt ígérte, hogy mindent megtesz ennek érdekében, annak ellenére, hogy Szlovákiában is jelentős a vízhiány. Orbán Anita közlése szerint Magyarország hiánytalanul megkapja a nemzetközi kötelezettségek alapján járó vízmennyiséget, és ha Szlovákiában hamarabb érkezik csapadék, készek az abból származó többletvíz egy részét elsőbbséggel Magyarországnak biztosítani.
Videó: Sikerrel támadták meg a románok a Dunát, hogy elkerüljék a válságot
