Mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre olyan működőképes vírusokat amerikai kutatók, amelyek a természetben nem fordulnak elő. A Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány szerint a kutatók egy baktériumokat megfertőző vírus, vagyis bakteriofág genetikai állományát használták kiindulópontként, majd mesterséges intelligenciával több ezer új vírusgenomot terveztek, amelyek közül végül 16 bizonyult életképesnek.

Hatékonyabban pusztították a súlyos betegséget okozó E. colit az új vírusok

A kutatásban a Stanford Egyetem, valamint a Harvarddal és a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) együttműködő Broad Institute kutatói vettek részt. Az Evo1 és Evo2 nevű MI-modellekkel generálták az új genetikai állományokat, amelyek közül csaknem 300-at kémiailag is előállítottak és laboratóriumban teszteltek. A 302 vizsgált változatból 16 bizonyult működőképes vírusnak.

A mesterségesen létrehozott vírusokat olyan baktériumok ellen vizsgálták, amelyek emberekben és állatokban is előfordulnak. A kísérletekben a szintetikus vírusok keveréke hatékonyabban pusztította az E. coli baktériumokat, mint a természetben előforduló vírusok. Az E. coli baktériumok a bélcsatornán kívüli szervekben gennyes, gyulladásos folyamatokat okozhatnak, amelyek súlyos esetben akár a beteg kiszáradásához is vezethetnek.

Új lehetőség a terápiára, de veszély is egyben

A kutatók szerint az eredmény új lehetőségeket teremthet a bakteriofág-terápiák fejlesztésében. Ezek olyan kezelések lehetnek, amelyek célzottan baktériumokat támadnak, így különösen fontosak lehetnek az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók elleni küzdelemben, írja az AlJazeera. A mesterséges intelligencia segítségével ráadásul a gyorsan változó baktériumokhoz alkalmazkodó, új vírusokat is tervezhetnek.

Vírust fejleszt a mesterséges intelligencia
Vírust fejleszt a mesterséges intelligencia? Forrás: depositphotos.com

A kutatás ugyanakkor komoly biobiztonsági kérdéseket is felvet. Isaac Bogoch, a Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője szerint az MI által tervezett vírusoknak lehetnek hasznos orvosi alkalmazásai, de ugyanez a képesség kockázatot is jelenthet, ha veszélyes kórokozók tervezésére alkalmazzák. Egy másik szakértő, Fatemeh Vafaee, a Sydney-i UNSW egyetem kutatója szerint a mostani kísérlet önmagában nem jelent közvetlen veszélyt az emberekre, mivel az MI által létrehozott bakteriofágok csupán baktériumokat képesek megfertőzni, embert nem. Ugyanakkor szerinte már az a tény is fontos, hogy az MI képes működőképes vírusok megtervezésére.

Most akkor koronavírust is alkothat, járványt is kirobbanthat az MI?

Tom Ellis, az Imperial College London szintetikusgenom-mérnöki szakértője szerint a kutatásban használt bakteriofág genomja a legegyszerűbbek közé tartozik, és a bakteriofágok ráadásul viszonylag jól tolerálják a mutációkat, valamint gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk. Ellis az AlJazeerának arra is felhívta a figyelmet, hogy a COVID-19-et okozó vírus genomja körülbelül hatszor hosszabb a most vizsgált bakteriofágénál. A szakértő szerint emiatt egy hasonlóan összetett vírus mesterséges megtervezése nem egyszerűen hatszor, hanem a komplexitás növekedése miatt nagyságrendekkel nehezebb feladat lenne: becslése szerint egy hatszor hosszabb genom megtervezése akár százszor nagyobb kihívást jelenthet.

Ellis szerint ezért a mostani eredményekből nem következik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével már könnyedén előállíthatók lennének a COVID-19-hez hasonló, összetett vírusok is. Sőt, úgy vélte, hogy jelenleg a természetben már létező vírusok változtatása sokkal közvetlenebb és sürgetőbb biobiztonsági kockázatot jelent, mint az MI által létrehozott kórokozók.

Hsu Li Yang, a szingapúri Asia Centre for Health Security igazgatója szintén arra figyelmeztetett, hogy nem érdemes túlbecsülni a mostani eredményeket. Szerinte bár elméletileg elképzelhető, hogy az MI-t a jövőben veszélyesebb vírusok létrehozására is felhasználják, a tervezés után továbbra is jelentős laboratóriumi tudásra és technikai képességekre van szükség. Vagyis attól még, hogy egy MI képes működő vírusgenomot megtervezni, nem vált lehetővé, hogy bárki egyszerűen, például egy garázsban veszélyes vírusokat állítson elő.

Ezt olvastad már? Veszélyes vírus söpör végig Európán, valószínűleg hamarosan eléri Magyarországot is

Képes lehet a mesterséges intelligencia ellenünk fordulni?

A brit kormánynak már van a mesterséges intelligencia-biztonsági intézete és a héten hozták nyilvánosságra, hogy az Anthropic és az OpenAI legfejlettebb AI-modelljei egy közelmúltbeli, rutinszerű biztonsági teszt során „autonóm” és „engedély nélküli” rosszindulatú tevékenységet folytattak valódi embereket és szervezeteket célozva.

Az AI Security Institute közlése szerint volt egy olyan eset is, amikor az Anthropic Claude Mythos 5 modellje hamis online személyazonosságokat hozott létre annak érdekében, hogy rosszindulatú kódot juttasson be egy nyílt forráskódú projektbe egy fejlesztői platformon. A brit hatóság megállapításai azután láttak napvilágot, hogy az OpenAI és az Anthropic a múlt hónapban bejelentette: csúcskategóriás modelljeik több szervezet ellen is hackertámadásszerű tevékenységet folytattak emberi utasítás vagy beavatkozás nélkül.

Vigyázat! Megjelent Magyarországon a halálos csonttörő vírus