Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön először látogatott személyesen a Kuril-szigetekre, azon belül Iturup szigetére, amelyet Japán Etorofu néven saját területének tekint. Tokió élesen tiltakozott, és arra figyelmeztetett, hogy az út tovább nehezítheti az orosz–japán kapcsolatok helyreállítását. A háttérben egy több mint nyolc évtizedes területi vita áll, amely miatt Oroszország és Japán a második világháború óta sem kötött formális békeszerződést.

Az Anadolu beszámolója szerint Putyin Valerij Limarenko, a távol-keleti Szahalin régió kormányzója társaságában kereste fel Iturupot. Az orosz elnök egy halfeldolgozó üzemet, egy kórházat és egy iskolát is meglátogatott.

Bár Putyin korábban nem járt személyesen a vitatott szigeteken, magas rangú orosz vezetők már többször felkeresték őket. Dmitrij Medvegyev 2010-ben még államfőként első orosz elnökként látogatott a térségbe, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig 2021-ben járt ott.

Miért ennyire érzékeny kérdés a Kuril-szigetek ügye?

A Kuril-szigetek vulkanikus szigetekből és kisebb szigetcsoportokból álló, mintegy 1300 kilométer hosszú láncolat, amely az orosz Kamcsatka-félsziget és Japán legészakibb nagy szigete, Hokkaidó között húzódik.

A teljes szigetcsoport jelenleg Oroszországhoz tartozik, és Szahalin területének részét képezi. A vita azonban a négy legdélebbi sziget és szigetcsoport – Iturup, Kunashir, Shikotan és a Habomai-szigetek – hovatartozásáról szól.

Japán ezeket Északi Területek néven tartja számon, és azt állítja, hogy történelmi és nemzetközi jogi alapon is Japán elidegeníthetetlen részét képezik. Moszkva ezzel szemben úgy véli, hogy a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitás a második világháború eredményeként alakult ki.

A Szovjetunió 1945 augusztusában üzent hadat Japánnak, majd elfoglalta a szigetcsoportot. Tokió szerint a négy déli szigetet jogellenesen tartja megszállás alatt Oroszország, Moszkva azonban legitimnek tekinti az annektálást.

Ha lemaradtál erről: Megint üzentek Putyinék Magyar Péternek, most az energiakrízisen és Pakson gúnyolódnak

Nyolcvan éve nincs békeszerződés

A területi vita egyik legkülönösebb következménye, hogy Japán és a Szovjetunió, majd Oroszország között a második világháború óta sem született hivatalos békeszerződés.

A két ország 1956-ban ugyan közös nyilatkozatban lezárta a hadiállapotot és helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, de a területi kérdés nyitva maradt. A Szovjetunió akkor vállalta, hogy egy későbbi békeszerződés megkötése után átadja Japánnak Shikotant és a Habomai-szigetcsoportot.

A hidegháború után többször is próbálták újraindítani a rendezést. Az 1993-as Tokiói Nyilatkozat és a 2001-es Irkutszki Nyilatkozat is a kompromisszumkeresés része volt.

A tárgyalások Abe Sindzó japán miniszterelnök idején kaptak új lendületet. Abe és Putyin 2018-ban megállapodott abban, hogy az 1956-os nyilatkozat alapján felgyorsítják a békeszerződésről szóló egyeztetéseket.

A folyamat azonban 2022-ben lényegében összeomlott. Oroszország az Ukrajna elleni háború kezdete és az azt követő japán szankciók után felfüggesztette a béketárgyalásokat.

Tokió szerint Putyin látogatása „elfogadhatatlan”

Putyin csütörtöki útja ezért jóval több egyszerű belföldi látogatásnál. Sanae Takaichi japán miniszterelnök élesen tiltakozott, és „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte az orosz elnök megjelenését a szigeten.

A japán kormányfő szerint az úgynevezett Északi Területek történelmileg és a nemzetközi jog alapján is Japánhoz tartoznak. Hozzátette, hogy Tokió az elmúlt évek feszült viszonya ellenére is igyekezett javítani a kapcsolatokat Moszkvával, Putyin mostani látogatása azonban tovább erősítheti az oroszellenes érzelmeket Japánban, és közép- vagy hosszú távon is megnehezítheti a kapcsolatok rendezését.

Takaichi szerint a japán kormány már azt követően többször kérte Moszkvát, hogy Putyin ne keresse fel a szigeteket, hogy az orosz elnök 2024 januárjában kijelentette: mindenképpen ellátogat oda.

Tosimicu Motegi japán külügyminiszter szintén tiltakozott, és bekérette Oroszország tokiói nagykövetét.

Moszkva válasza ugyanakkor egyértelmű volt. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese közölte: a szigetek „orosz földek voltak, azok most is, és azok is maradnak”.

Putyin első személyes látogatása így nem közelebb hozta, hanem inkább még távolabb tolta a kompromisszum lehetőségét. A Kuril-szigetek ügye továbbra is az egyik legmakacsabb, második világháborúból örökölt területi konfliktus, amely egyszerre terheli Tokió és Moszkva diplomáciai kapcsolatát, és akadályozza a több mint nyolcvan éve elmaradt békeszerződés megkötését.

Ahogy korábban írtunk az amerikai hírszerzés információjáról, miszerint Putyin a közeljövőben egy támadással tesztelheti a NATO egységét