Magyarország kormánya csütörtökön a Parlament előtt, a hagyományos zászlófelvonással és tisztavatással ünnepelte augusztus 20-át. A Kossuth téren tartott ceremónián Magyar Péter miniszterelnök arra szólította fel a frissen felesküdött tiszteket, hogy Magyarországhoz, ne pedig valamely kormányhoz vagy politikai párthoz legyenek hűségesek.
Magyarország megalakulásának 1026. évfordulóján Magyar Péter mondott beszédet
Augusztus 20. Magyarország államalapítását és Szent István királyt ünnepli. A budapesti Kossuth téren tartott eseménysorozat katonai tiszteletadás mellett a nemzeti lobogó felvonásával kezdődött, amelyen Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke is részt vett.
A Magyar Honvédség díszegysége a Himnusz hangjaira vonta fel a zászlót, a ceremónián pedig közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység is. Az eseményen állami és katonai vezetők, a diplomáciai testület tagjai, valamint több száz érdeklődő vett részt. A zászlófelvonást követően letették esküjüket és tisztté avatták az újonnan végzett honvédtiszteket.
Magyar Péter szerint egy ország felépítése generációkon átívelő munka
A frissen avatott hadnagyokhoz intézett beszédében Magyar Péter arról beszélt, hogy Szent István pontosan tudta: egy ország megalapítása nem egyetlen döntés, csata vagy törvény eredménye, hanem „évek, évtizedek és évszázadok kitartó munkája”.
A miniszterelnök szerint a katonai eskü néhány pillanat alatt elmondható, az arra való felkészülés azonban évekig tart. A korai ébresztők, a gyakorlatok ismétlése, a vizsgák, a kiképzések és a fáradtság kívülről nagyrészt láthatatlanok – mondta.
„A felkészülés békében történik, a jelentősége a bajban derül ki” – fogalmazott.
Magyar Péter a hadsereg történelméről is beszélt, amely szerinte évszázadokra visszanyúló, gyakran fájdalmas történet, győzelmekkel és vereségekkel egyaránt. Megjegyezte, hogy a magyar katonáknak időnként olyan döntések következményeit kellett viselniük, amelyeket nem ők hoztak meg.
A modern hadseregnek már nem csupán a határokat kell védenie
A miniszterelnök szerint a magyar honvédség feladata jelentősen megváltozott Görgei Artúr, Klapka György és Damjanich János korához képest. A modern fenyegetések már nem korlátozódnak az ország határaira. A kiberrendszerek, az energiaellátás, a közlekedési hálózatok, a kommunikáció és más kritikus infrastruktúrák szintén támadások célpontjai lehetnek – mondta.
Az ország védelméhez ezért nemcsak katonai erőre, hanem technológiai tudásra és a váratlan helyzetekre való gyors reagálás képességére is szükség van.
Magyar Péter a Paksi Atomerőműnél végzett honvédségi munkát is példaként említette. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kialakult helyzetben katonák továbbra is az erőműnél szolgálnak. A miniszterelnök szerint nem ünnepi vagy médiacélból vannak ott, hanem azért, mert Magyarországnak szüksége van rájuk.
Hangsúlyozta, hogy a katonai szolgálat jóval többet jelenthet a fegyverviselésnél. A honvédek hidakat és gátakat építhetnek, vizet szállíthatnak, illetve vészhelyzetekben hozzájárulhatnak a települések ellátásának biztosításához. A miniszterelnök azt kívánta a tisztek új nemzedékének, hogy legnagyobb sikerük az legyen, ha soha nem kell háborúzniuk.
„Magyarországot szolgálják, ne politikai oldalt”
Magyar beszédének egyik legerősebb üzenete a honvédség politikai semlegességére vonatkozott. Azt mondta a tiszteknek, hogy egy működő országban a katonának a hazáját, nem pedig egy politikai oldalt kell szolgálnia.
A kormányok jönnek és mennek, Magyarország azonban megmarad. Ezért a katonai eskü nem egy kormánynak, miniszterelnöknek vagy politikai pártnak szól, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek.
„Nem azt kérem önöktől, hogy mindig értsenek velem egyet” – mondta Magyar a frissen avatott tiszteknek. Ehelyett azt kérte tőlük, hogy legyenek jó és hű katonái az országnak, jó szakemberek, tartsák be a törvényeket, és vigyázzanak az emberekre.
Hozzátette: ha eljön egy olyan pillanat, amikor nehéz döntést kell hozniuk, Magyarország érdeke legyen az első. Egy erős országnak szerinte nem pusztán engedelmes, hanem erős intézményekre van szüksége, az erős intézményekhez pedig erős jellemű emberek kellenek.
A honvédelmi miniszter a kötelességről és az áldozatvállalásról beszélt
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szintén beszédet mondott a tiszteknek az eskütétel előtt. Azt mondta, a katonai eskü szavai nem azon a napon válnak fontossá, amikor kimondják őket, hanem akkor, amikor nehézzé válik megtartani azokat.
Ruszin-Szendi a magyar katonák számos területen végzett munkáját emelte ki, a paksi szerepvállalástól, a tűzoltáson és vízosztáson át a balkáni és észak-afrikai nemzetközi missziókig.
A katonai szolgálat jelentős személyes áldozatvállalással is járhat – hangsúlyozta –, mivel a honvédeknek a váratlan helyzetekre is fel kell készülniük. A miniszter azt is megjegyezte, hogy nem emlékszik, mikor szólalt fel utoljára miniszterelnök az állami ünnepségen a honvédség előtt.
A főpolgármester a klímavédelemmel is foglalkozott az augusztus 20-i üzenetekben
A nemzeti ünnepen Magyarország szélesebb körű kihívásairól is szó esett. Karácsony Gergely főpolgármester szerint Magyarország egyre súlyosabb hőhullámokkal, aszállyal és vízzel kapcsolatos kockázatokkal néz szembe.
A Duna szokatlanul alacsony vízállását, valamint a nyár szélsőséges hőségét és szárazságát annak jeleként értékelte, hogy a klímaváltozás már a mindennapi életet is érinti. Karácsony szerint a szélsőséges hőség, a tartós aszály és a hirtelen árvizek egyre inkább az új normalitás részévé válhatnak, ami hatással van a mezőgazdaságra, a lakhatásra, a közlekedésre, az egészségre és a szociális körülményekre is.
Folyamatos alkalmazkodást és Magyarország, különösen Budapest ellenálló képességének erősítését sürgette. A zöldpolitikát nem pusztán ideológiaként, hanem a klímaváltozás jelentette kihívásokra adott gyakorlati válaszként kell kezelni – mondta.
Orbán Viktor is megemlékezett a nemzeti ünnepről
Eközben Orbán Viktor korábbi miniszterelnök a Facebookon egy videóval és egy hozzá csatolt, rövid üzenettel köszöntötte a nemzeti ünnepet: „Voltunk, vagyunk, leszünk. Boldog születésnapot, Magyarország!”
A különböző üzenetek ellenére augusztus 20-a közös témája továbbra is a magyar állam fennmaradása, védelme és jövője – valamint azoknak az embereknek a felelőssége, akik ezt a feladatot a következő generációk számára továbbviszik.
Olvass tovább: 30 éve az UNESCO-listán: érdekességek a Pannonhalmi Főapátságról – fotógaléria
