Vizsgálat indult, miután sötétbarna folyadékot észleltek a jelentősen leapadt Duna medrében Almásfüzitő közelében. Az Átlátszó által végzett mérések szerint a folyadék 10-es pH-értékű, vagyis erősen lúgos kémhatású.

Az anyag a folyópart mintegy egy kilométeres szakaszán, az egykori vörösiszap-tározók alatt volt látható. A folyadék pontos összetételét egyelőre nem állapították meg, a hatóságok a laboratóriumi eredményekre várnak.

Vizsgálatot indítottak a hatóságok

Az ügyben illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal, amely a vízügyi és vízvédelmi kérdésekért felelős, három bejelentést kapott a feltételezett szennyezéssel kapcsolatban.

A hatóság megkezdte a vizsgálatot, és augusztus 12-én helyszíni ellenőrzést tartott. Közlésük szerint az ellenőrzés eredményeit és megállapításait jelenleg értékelik, ezért egyelőre nem állapítottak meg jogsértést. Hozzátették, hogy amennyiben az értékelés alapján indokolt, megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket.

Mi lehet a Dunába jutó anyag?

A térségben folyamatos környezeti megfigyelés is zajlik, amely a felszíni és felszín alatti vizek állapotát egyaránt figyelemmel kíséri. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közölte, hogy nem hatóság, ezért az ügyben nem tehet hatósági intézkedést. Ugyanakkor a vörösiszap-tározók környezetében tapasztalt állapotokról – beleértve az alacsony vízállással összefüggő körülményeket is – bejelentést tett az illetékes vízügyi hatóságnál.

A tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) nem válaszolt az Átlátszó megkeresésére, ugyanakkor a hírek szerint a vállalat is mintát vett az érintett területről. Almásfüzitő független polgármestere, Szabó Gergely elmondta, hogy az önkormányzat tud a szennyeződésről, és azt is jelezték az illetékes szerveknek. A település jelenleg a laboreredményekre vár, amelyekből kiderülhet, pontosan mi kerül a Dunába.

A helyiek szokatlan szagról számoltak be

A helyi lakosok és horgászok állítólag egyaránt panaszkodtak a jelenség miatt. Egyes helyiek erős, gyógyszerszerű szagról számoltak be, amely állításuk szerint időnként irritálta a légutakat. Az Átlátszó beszámolója szerint a sötétbarna folyadék jól láthatóan került a szabaddá vált folyómederbe mintegy egy kilométeres szakaszon, és a part menti sáv is érintettnek tűnt.

A Duna alacsony vízállása miatt a jelenség különösen jól megfigyelhetővé vált, a folyadék eredete és környezeti hatása azonban egyelőre nem ismert. Ezek tisztázásához meg kell várni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit.

Az egykori vörösiszap-tározókat ma hulladéklerakóként használják

Az almásfüzitői területen egykori vörösiszap-tározó kazetták találhatók. A létesítmény a kolontári katasztrófa helyszíne után az ország egyik legnagyobb vörösiszap-tározója, a közelében pedig Natura 2000-es területek is találhatók.

A tározókat jelenleg a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezeli, és a rekultiváció részeként az egykori vörösiszap-kazettákat veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal, valamint biológiai kezeléssel fedték le. A VII. kazettában évente legfeljebb 315 ezer tonna hulladék helyezhető el, amelyből 280 ezer tonna nem veszélyes hulladék lehet.

A Greenpeace évek óta kifogásolja a terület állapotát, arra figyelmeztetve, hogy az esetlegesen szigetelés nélküli tározókból szennyező anyagok kerülhetnek a talajvízbe és a Dunába. A szervezet korábban olyan mérésekre hivatkozott, amelyek a talajvízben emelkedett fluorid-, arzén- és molibdénszintet mutattak ki.

Kapcsolódó: Tényleg azért nincs víz a Dunában Budapesten vagy Paksnál, mert a szlovákok elterelték a folyót?

Az aggodalmak ellenére frissek a vállalat engedélyei

Az üzemeltető és a hatóságok ugyanakkor azt állították, hogy a telephely működése megfelel a vonatkozó előírásoknak. A létesítmény 2020-ban, majd 2025-ben is új környezetvédelmi engedélyeket kapott, a legutóbbi pedig állítólag szigorúbb feltételeket tartalmazott a korábbiaknál.

A TKV tulajdonosa az Envirotis Holding, amely a Status Next környezetvédelmi magántőkealapon keresztül a Mészáros-csoporthoz kapcsolódik. Egyelőre a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: pontosan mi kerül a Dunába? A hatóságok és a helyi önkormányzat a laboreredményekre várnak, ezek alapján dönthetnek arról, szükség van-e további intézkedésekre.

Olvass tovább: Elkerüli az újabb leállást a Paksi Atomerőmű – mutatjuk, mi következik ezután