Fontos gesztust tett Magyarország felé az ukrán parlament: a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta a szovjet katonai közigazgatás által 1944 és 1946 között Kárpátalján elkövetett bűncselekmények elismeréséről és elítéléséről szóló nyilatkozatot.

A határozat külön is kitér a kárpátaljai magyar civil lakosság ellen elkövetett tömeges elnyomásra és az úgynevezett „málenkij robotra”, amelynek során több ezer embert hurcoltak el a Szovjetunió munkatáboraiba.

A döntés különösen fontos időpontban született, hiszen Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának egyes lépéseit, és a magyar kormány a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését is Kijevvel szembeni egyik fontos elvárásának tekinti. Erről itt írtunk bővebben: Magyarország ismét blokkolta Ukrajna uniós csatlakozását – ezt kéri cserébe Budapest

261 képviselő szavazott igennel

Az ukrán parlamentben 261 képviselő támogatta a nyilatkozatot, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – számolt be az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A határozatban a Legfelsőbb Tanács elvi álláspontját fejezte ki az 1944–1946 között Kárpátalján történt eseményekkel kapcsolatban. A dokumentum szerint a második világháború után a térség a szovjet katonai közigazgatás ellenőrzése alá került, amely az NKVD és a SMERS szerveinek közreműködésével tömeges letartóztatásokat hajtott végre.

A 18 és 50 év közötti civil férfiakat a hatóságok az úgynevezett munkatáborokba történő „mozgósításra” hivatkozva fogták el. A nyilatkozat szerint Kárpátalja több ezer békés lakóját bírósági ítélet nélkül deportálták a GULAG-rendszer táboraiba.

Ukrajna bűncselekményként ismeri el a „málenkij robotot”

A most elfogadott dokumentum egyik legfontosabb része, hogy Ukrajna hivatalosan elismeri és elítéli a magyar nemzetiségű polgári lakosság ellen 1944 és 1946 között elkövetett tömeges elnyomást.

A nyilatkozat a „málenkij robotot” is a kommunista totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekmények között említi.

A határozat nemcsak a magyarokat ért atrocitásokra tér ki: a kárpátaljai német nemzetiségű lakosság ellen elkövetett elnyomást is elítéli. Az ukrán parlament álláspontja szerint a demokratikus Ukrajnának kötelessége elismerni a totalitárius rendszer által elkövetett jogsértéseket és megőrizni az áldozatok emlékét.

Emléktáblák és oktatási programok is jöhetnek

A nyilatkozat nem merül ki a történelmi események elismerésében. Ukrajna erkölcsi kötelességként jelöli meg, hogy emléktáblákat állítsanak a szovjet elnyomás kárpátaljai áldozatainak tiszteletére, valamint tudományos kutatásokat és oktatási programokat szervezzenek a történtekről.

A dokumentum szerint az érintett levéltári anyagok nyilvánosságra hozatalára is törekednek. A döntést az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is üdvözölte.

Mi volt a „málenkij robot”?

A „málenkij robot” – azaz „kis munka” – elnevezés a kárpátaljai magyarok és németek tömeges elhurcolásának egyik ismert megnevezése. A szovjet hatóságok 1944 őszén sok esetben munkára hivatkozva gyűjtötték össze a civil férfiakat. Az érintettek közül sokakat azonban nem rövid munkára, hanem a Szovjetunió területén működő munkatáborokba deportáltak.

Az elhurcoltak közül sokan soha nem tértek haza. A mostani ukrán parlamenti határozat azért is jelentős, mert állami szinten, hivatalos parlamenti dokumentumban ismeri el és ítéli el ezeket a történelmi eseményeket.

Éppen az uniós csatlakozás kérdése miatt feszült a kapcsolat

A parlamenti döntés a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából különösen érdekes időpontban született. Csütörtökön derült ki, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata továbbra is akadályokba ütközik, mivel Magyarország blokkolja a csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszteréhez kapcsolódó átvilágítási jelentéseket.

A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna gyorsított uniós felvételét nem támogatja, és azt várja Kijevtől, hogy hajtsa végre a korábban megtárgyalt, a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő megállapodást.

Ebben a helyzetben az ukrán parlament mostani döntése jelentős politikai és szimbolikus gesztus lehet Budapest felé, még akkor is, ha önmagában nem rendezi a két ország között fennálló valamennyi vitás kérdést.