Elkészült a magyar települések legfrissebb fejlettségi rangsora, és az eredmények több szempontból is figyelemre méltóak. Az Egyensúly Intézet Településindexe több mint 360 ezer statisztikai adatból és 53 mutatóból állította össze a magyarországi települések sorrendjét.

A 2026-os indexben 3154 magyar település és Budapest kerületei szerepelnek. Az országos rangsor élére egy Fejér vármegyei kistelepülés, Felcsút került, míg a budapesti kerületek között az V. kerület bizonyult a legfejlettebbnek.

Felcsút lett az első a kistelepülések között

Az 5000 fő alatti települések rangsorát Felcsút vezeti, mögötte Hévíz és Tihany következik. A Fejér vármegyei település ráadásul a legdinamikusabban fejlődő kistelepülésnek is bizonyult: 2014 óta 58 helyet javított a rangsorban.

Az Egyensúly Intézet a gyorsan fejlődő településeknél három kiemelkedő húzómutatót is megjelölt. Felcsút esetében ezek a szelektív hulladékgyűjtés, a gimnáziumi tanulók száma és az ott élők jövedelme voltak.

Budapest élén az V. kerület

A fővárosi kerületek között az V. kerület végzett az első helyen. A második helyet a VI. kerület, a harmadikat pedig az I. kerület szerezte meg.

Az V. kerület nemcsak a rangsorban áll az élen: az Egyensúly Intézet szerint 2014 óta ez volt a budapesti kerületek között a legdinamikusabban fejlődő kerület is.

Székesfehérvár a legfejlettebb megyeszékhely

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár került az első helyre, amelyet Veszprém és Eger követ. A kategóriában ugyanakkor Miskolc fejlődött a legdinamikusabban 2014 óta.

A 15 ezer főnél nagyobb, de nem megyeszékhelyi városok között Százhalombatta végzett az élen, Budaörs és Paks előtt.

    Érdekesség, hogy az agglomerációs Biatorbágy is látványos előrelépést produkált: 2014-ben még a 37. helyen állt, mostanra pedig az ötödik helyre került.

    Ezt olvastad már? Óriási szakadék, szinte lehetetlen megélni: ezek Magyarország legszegényebb falvai

    Balatonfüred is kiemelkedik

    Az 5000 és 15 ezer fő közötti települések között Balatonfüred lett az első, Tiszaújváros és Törökbálint előtt. Balatonfüred ráadásul ebben a kategóriában a legdinamikusabban fejlődő településnek is bizonyult 2014 óta.

    Nem mindenhol tud lépést tartani az infrastruktúra a lakossággal

    A kutatás egyik fontos megállapítása az agglomerációs települések gyors növekedéséhez kapcsolódik.

    Az Egyensúly Intézet szerint több olyan település is van, ahol a népesség jelentős növekedését nem követte megfelelő ütemben az infrastruktúra fejlesztése. Egy idő után az egészségügyi ellátás, a kiskereskedelem és a szociális szolgáltatások kapacitása is kevésnek bizonyulhat. Ez hosszabb távon akár a település fejlettségi rangsorban elfoglalt helyére is hatással lehet.

    A jelenség különösen érdekes azért, mert ezek a települések sok esetben éppen a magasabb jövedelmű, képzettebb lakosságot vonzzák. A kutatás szerint ugyanis a fejlődés egyik fontos előrejelzője a diplomások aránya, illetve az, hogy az adott település milyen közel fekszik Budapesthez.

    Vagyis egy település számára a képzett lakosság bevonzása és megtartása az egyik legfontosabb eszköz lehet a további fejlődéshez.

    Rajka a kivétel az agglomerációs sikertörténetek között

    A rangsorban akadnak olyan települések is, ahol a fejlődés nem tudott lépést tartani a változásokkal. A kutatás szerint a városok közül Rajka különösen érdekes eset: a kisebb falvakat nem számítva ez volt az egyetlen olyan település, ahol az elmúlt egy évben csökkent a fejlettségi mutató.

    Az Egyensúly Intézet ezt többek között az infrastruktúra és a népességnövekedés közötti eltéréssel magyarázza. Rajka lakosságának jelentős része ráadásul Szlovákiában dolgozik és ott fizet adót.

    Hol a legnagyobb a lemaradás?

    A rangsor végén Csenyéte található. Az utolsó hat helyezett mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, vagyis a leggyengébben teljesítő települések között erősen koncentrálódik a hátrányos helyzetű térség.

    A legrosszabb helyzetű városok között Jászladány, Rajka és Hajdúhadház szerepelnek. A kutatás szerint ugyanakkor nem arról van szó, hogy általánosságban minden leszakadó település egyre rosszabb helyzetbe kerülne.

    Egyre nagyobb lehet a különbség a kistelepülések között

    Az Egyensúly Intézet összegzése szerint 2014 óta a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisebb települések között viszont éppen ellenkező tendencia figyelhető meg.

    Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy tömegesen romlott volna a kistelepülések helyzete. Inkább az látható, hogy a korábban kedvező helyzetben lévő települések egy része hátrébb került, miközben bizonyos települések látványosan fejlődtek.

    A folyamat így egyre nagyobb különbséget eredményezhet a kistelepülések között: miközben egyesek képesek magukhoz vonzani a képzett és magasabb jövedelmű lakosságot, mások továbbra is komoly hátrányokkal küzdenek.

    A teljes Településindexben bárki megnézheti, saját lakóhelye hol szerepel az országos rangsorban.