Budapesten ugyanabban az időpontban közel 7 Celsius-fokos különbség is lehet a zöldebb és a sűrűn beépített városrészek felszíni hőmérséklete között. Karácsony Gergely szerint a fővárosnak nem pusztán egyre több légkondicionálóval kellene reagálnia a hőségre, hanem több zöldfelülettel, árnyékolással és passzív hűtési megoldásokkal.

Karácsony Gergely vasárnapi Facebook-bejegyzését egy városházi prezentációból származó poénnal kezdte. A „világegyetem legforróbb felületeit” bemutató dián a Nap, egy kvazár és egy gőzölős vasaló mellett a Baross tér nyáron is szerepelt.

A főváros munkatársai 2013 és 2025 között műholdas hőmérsékleti mérések segítségével vizsgálták Budapestet. Összesen 32 nyári és négy téli alkalom adatait elemezték, 30 méteres felbontásban.

A mérések a különböző felszínek – például az aszfalt, a tetők vagy a parkok – hőmérsékletét mutatják.A 32 vizsgált nyári napból 24 esetben, vagyis az alkalmak 75 százalékában kimutatható volt a városi hőszigethatás. Budapest ezekben az esetekben 0,5–2,6 fokkal volt melegebb a környezeténél.

Majdnem 7 fok választja el Budapest leghűvösebb és legforróbb kerületeit

A fővároson belüli különbségek ennél is látványosabbak. A legalacsonyabb átlagos felszíni hőmérsékletet a zöldebb II. és XII. kerületben, a legmagasabbat pedig a sűrűn beépített VI. és VII. kerületben mérték.

A két véglet közöttpedig 6,8 Celsius-fokos különbség alakult ki ugyanabban az időpontban.

Karácsony által idézett adatok szerint a Duna mintegy 6,6 fokkal hűti közvetlen környezetét, miközben a repülőtér környéke körülbelül 5 fokkal melegebb.

Az eredmények jól mutatják, milyen nagy szerepe van a városi növényzetnek, a vízfelületeknek és az árnyékolásnak, miközben az aszfalt, a beton és a nagy beépített felületek jelentős mennyiségű hőt képesek elraktározni.

Ha lemaradtál: Vízjogi engedély: 3 csapda, amit csak belülről látni

Karácsony szerint a légkondi ördögi körhöz is vezethet

A légkondicionálók ugyan az épületeken belül gyors megoldást jelentenek, városi léptékben azonban újabb problémákat is okozhatnak. Karácsony egy amerikai modellezésre hivatkozott, amely szerint a klímaberendezések kültéri egységeinek hulladékhője egyes helyeken éjszaka több mint 1 fokkal is emelheti a környező levegő átlaghőmérsékletét.

Így könnyen ördögi kör alakulhat ki: minél melegebbek az éjszakák, annál többet használjuk a klímát, amely közben további hőt juttat a városi környezetbe.

A 2022-es népszámlálás szerint a magyarországi lakások 27 százalékában volt légkondicionáló, Karácsony szerint azonban ez az arány azóta minden bizonnyal jelentősen emelkedett.

A különbségek már akkor is nagyok voltak az országon belül: Szegeden a lakások 46 százalékában volt klíma, Győrben 31, Miskolcon pedig 19 százalékban. Budapesten a XIII. kerület állt az élen, részben az újabb lakásállomány miatt. Ezzel szemben a különösen meleg VI. és VII. kerületben régebbiek az épületek, és kevesebb lakás rendelkezett légkondicionálóval.

A hőhullám alatt 23 százalékkal ugrott meg az áramigény

A klímaberendezések terjedése az ország energiafogyasztásán is jól látható, ahogy a június végi hőhullám idején Magyarország napi villamosenergia-igénye 23 százalékkal nőtt az azt megelőző napokhoz képest.

A probléma éjszaka különösen jelentős: a városi épületek és burkolatok ilyenkor adják le a napközben elnyelt hőt, ezért a sűrűn beépített területek lassabban hűlnek le. Közben a napelemek már nem termelnek áramot, miközben a légkondicionálók tovább működnek.

Karácsony szerint ezért Budapestnek elsősorban fákkal, zöldfelületekkel, árnyékolással és passzív hűtési megoldásokkal kellene csökkentenie a városi hőterhelést.

Az épületeknél a szigetelést például világos vagy zöld tetőkkel lehetne kiegészíteni, amelyek segíthetnek abban, hogy a lakások hosszabb hőhullámok idején kevésbé melegedjenek túl.

A főpolgármester szerint az uniós forrásokból finanszírozott épületfelújításoknak – köztük a főváros Zöld Panelprogramjának – is egyre fontosabb szerepe lehet abban, hogy Budapest alkalmazkodni tudjon a forróbb nyarakhoz.

Olvass tovább: Zombik, démonvadászok és egy 80 napos út Budapestig – jön a Koreai Filmfesztivál!