Elutasította az Európai Unió Törvényszéke a magyar kormány keresetét, amelyben az Orbán-kormány az Európai Békekeret (EPF) bizottságának az ukrán fegyveres erők támogatásáról szóló döntését támadta meg. A bíróság azonban nem azért utasította el a keresetet, mert megalapozatlannak találta a magyar érveket: úgy ítélte meg, hogy nincs hatásköre az ilyen, az EU közös kül- és biztonságpolitikája keretében meghozott politikai és stratégiai döntések jogszerűségének vizsgálatára.

Orosz pénzekből támogatták volna Ukrajnát

Az ügy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételek felhasználásához kapcsolódik. Az Európai Unió Tanácsa 2021-ben hozta létre az Európai Békekeretet, amelynek célja az EU közös kül- és biztonságpolitikai fellépéseinek finanszírozása.

2024 májusában két határozat született az orosz befagyasztott eszközökből származó bevételekről. Az egyik meghatározta, milyen szabályok szerint lehet ezeket a bevételeket Ukrajna támogatására felhasználni, a másik pedig az összegek tényleges elosztásáról rendelkezett.

Magyarország az első döntést támogatta, a másodiknál azonban konstruktívan tartózkodott – írja a HVG. Ez azt jelenti, hogy Budapest nem akadályozta meg a döntés elfogadását, ugyanakkor jelezte, hogy nem kívánja magára nézve kötelezőnek elismerni annak végrehajtását.

Magyarország vitatta, hogy kizárható lett volna a szavazásból

Az EPF bizottsága 2024. június 21-én írásbeli eljárásban döntött arról, hogy az orosz befagyasztott eszközökből származó rendkívüli bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására különítik el. A bizottság álláspontja szerint Magyarország korábbi konstruktív tartózkodása miatt nem vehetett részt az erről szóló szavazásban.

A magyar kormány ezt vitatta, ezért az Európai Unió Törvényszékéhez fordult. Budapest szerint az EPF bizottságának döntése több ponton is jogsértő volt, többek között azért, mert szerinte megsértették a szavazásra vonatkozó szabályokat.

Magyarország emellett arra is hivatkozott, hogy sérültek az EU alapvető értékei és alkotmányos elvei, köztük a jogállamiság, a tagállamok egyenlősége és az EU demokratikus működésének elve. A bíróság azonban nem vizsgálta érdemben ezeket az érveket.

Ezt olvastad már? Meglepő amerikai döntés: Magyarország elsőbbséget kapott az USA bevándorlási vízumainál

Nem a magyar jogi érveket minősítették megalapozatlannak

A Törvényszék szerint az Európai Békekeret jogi személyiséggel rendelkezik, ezért egy, az EPF bizottságának döntése ellen benyújtott kereset elvileg a bíróság hatáskörébe tartozhatna. Az ügy érdemi részének vizsgálatánál azonban arra jutottak, hogy az EU bíróságainak nincs megfelelő hatáskörük az adott döntés jogszerűségének felülvizsgálatára.

Az uniós jog alapján az EU Bírósága főszabály szerint nem vizsgálhatja a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozó rendelkezéseket, illetve az ezek alapján elfogadott jogi aktusokat. A szerződések ugyan meghatározott kivételeket engednek, a Törvényszék szerint azonban ez az ügy egyik kivétel alá sem tartozik.

A bíróság szerint az EPF bizottságának vitatott döntése közvetlenül kapcsolódott a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghozott politikai és stratégiai döntésekhez.

A határozat ugyanis arról rendelkezett, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai felszerelések finanszírozására fordítják, és azt is meghatározta, mely konkrét támogatási intézkedésre használják fel a pénzt. Ezért a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy nincs hatásköre annak megvizsgálására, megfelel-e a döntés az uniós jognak.

Magyarország még fellebbezhet

A magyar kormány számára azonban még nem feltétlenül ért véget a jogi eljárás. A Törvényszék döntése ellen a közléstől számított két hónap és tíz napon belül lehet fellebbezni az Európai Unió Bíróságához. A fellebbezés ugyanakkor kizárólag jogkérdésekre terjedhet ki, vagyis nem jelentheti az egész ügy teljes körű újratárgyalását.