Magyarország népessége 2100-ra mindössze 5,2 millió főre csökkenhet, ráadásul az akkor élők többsége idős és gazdaságilag kevésbé aktív lehet – hangzott el a 64. Közgazdász-vándorgyűlés demográfiai szekciójában Egerben. A szakértők szerint a népességfogyás megállítása messze túlmutat a pénzügyi családtámogatások kérdésén.

2100-ra egy idős Magyarország jöhet

Magyarország népessége 2100-ra 5,2 millió főre csökkenhet – mondta Tóth Pál Péter demográfus a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben. A szakember szerint a jelenlegi folyamatok alapján olyan mértékű demográfiai válság alakulhat ki, amelyből az ország már nagyon nehezen tudna kilábalni. A demográfus szerint az 1980 óta tartó népességfogyást önmagában a születésszám növekedése sem tudná megállítani.

Tóth Pál Péter szerint nemcsak a lakosság létszáma, hanem annak összetétele is komoly problémát jelenthet. Az előrejelzés szerint a mintegy 5,2 milliós Magyarországon 2100-ban már jellemzően idős emberek élnének, miközben a munkaképes korú és gazdaságilag aktív népesség aránya jelentősen visszaesne. Egy ilyen társadalomban kevesebben lennének képesek gyermeket vállalni, így a népesség természetes utánpótlása is egyre nehezebbé válna.

A kormány legnagyobb kihívása lesz a folyamat visszafordítása

A demográfus becslése szerint ekkorra a roma népesség létszáma a jelenlegi mintegy 800 ezerről körülbelül 1,5 millióra emelkedhet. Tóth szerint a mindenkori magyar kormány egyik legfontosabb feladata a népességfogyás megállítása kellene, hogy legyen. Ehhez szerinte egyszerre kellene elősegíteni a gyermekvállalást és csökkenteni a halálozások számát.

Úgy véli, hiba, hogy a kormányzat a népesség alakulásának három alapvető tényezője közül a vándorlást lényegében kizárja a gondolkodásból. Mint mondta, a bevándorlás és az elvándorlás mindig is része volt a magyar történelemnek. A demográfus előadását egy meglehetősen keserű mondattal zárta:

„Ha adnának pénzt a családoknak, lenne gyerek, gondolták. De adtak pénzt a családoknak, és nem lett gyerek.”

Nem elég pénzt adni a családoknak?

Benda József szocializációkutató a demográfiai paradoxonról beszélt. Szerinte a családok és a gazdaság ugyanazokért a szűkös erőforrásokért versenyeznek, miközben a társadalom egyre inkább az azonnali termelést és fogyasztást helyezi előtérbe a következő generáció felnevelésével szemben.

Benda a nők munkaerőpiaci részvétele és a gyermekszám alakulása között is összefüggést lát. Felidézte, hogy amikor a nők foglalkoztatottsága látványosan emelkedni kezdett – például az 1970-es években, illetve az elmúlt évtizedben –, ezzel párhuzamosan a gyermekszám is csökkent. Ugyanakkor a kutató szerint a magyar termékenységi ráta csökkenése nem egyedi jelenség: beleillik a kelet-európai országokban tapasztalható általános trendbe.

Benda szerint ezért fordulatra lenne szükség. Úgy látja, hogy bár az elmúlt évtizedben az előző kormány kiemelten kezelte a családok támogatását, az intézkedések jelentős része inkább a nők munkaerőpiaci részvételét segítette, és kevesebb olyan lépés született, amely közvetlenül a gyermekvállalást ösztönözte. Példaként a gyedet és a babaváró hitelt említette.

Egyre több a gyerekmentes lehetőség Magyarországon

Élő Anita újságíró, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnökségi tagja szerint Magyarország jelenleg nem nevezhető igazán családbarát társadalomnak. Példaként említette, hogy egyre több olyan szolgáltatás jelenik meg, amely kifejezetten a gyermek nélkül utazó vagy kikapcsolódó embereket célozza. Vannak már gyermekmentes szállodák és éttermek, illetve olyan utazási irodák is, amelyek azoknak kínálnak programokat, akik nem szeretnének gyermekekkel utazni.

Élő szerint a társadalom hozzáállása gyorsan változik, és ezen sem a kormányok, sem a demográfusok nem tudnak egyszerűen változtatni. Különösen nehéz kérdés a fiatalok tudatos gyermektelensége: vannak, akik saját meggyőződésükből döntenek úgy, hogy nem szeretnének gyermeket. Ezt a döntést pedig végső soron csak ők maguk változtathatják meg.

A klímaszorongásról és a férfiak szerepéről is kevés szó esett

A demográfiai szekció egyik érdekes pontja volt, hogy a négy szakember közül egyedül Élő Anita említette a klímaszorongást a gyermekvállalást visszafogó tényezők között. A beszélgetés ugyanakkor azért is figyelemre méltó, mert – a 444.hu beszámolója szerint – éppen az a korosztály nem kapott megfelelő képviseletet, amely jelenleg a leginkább érintett a gyermekvállalás kérdésében.

A fiatalok tudatos gyermektelenségének okairól így kevés szó esett, ahogy arról is, milyen szerepet játszanak a férfiak a családalapításban, a gyermekvállalásban és a gyermeknevelésben. A szekcióban ehelyett olyan példákat is bemutattak, amelyekben külföldi munkavállalókat hoznak Magyarországra bébiszitterként.

Olvass tovább: Közel-keleti éghajlata lehet Budapestnek a következő években, soha nem látott melegedés jöhet