Sűrű programmal indul hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka. Napirendre kerülhet az ügynökakták nyilvánossága, több igazságügyi törvény módosítása és az Alkotmánybíróság működésének átalakítása is, kedden pedig már az új alkotmánybírákról is dönthetnek.

Görög Márta vasárnap a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium három előterjesztése is újabb fontos állomásához érkezik a parlamentben. Ezek között van az előző rendszer titkosszolgálati múltjának feltárását célzó javaslat, egy szélesebb igazságügyi törvénycsomag, valamint az Alkotmánybíróság működését átalakító szabályozás.

A hétfői ülés ráadásul nemcsak a törvényjavaslatok miatt lehet érdekes. Megkezdődik az új alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása is, kedden pedig a parlament már az Alkotmánybíróság új tagjairól szavazhat.

Sokkal könnyebben hozzáférhetővé válhatnak az állambiztonsági iratok

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó előterjesztés az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szól. Ezzel a javaslattal válnának a pártállami állambiztonság működésével kapcsolatos dokumentumok szélesebb körben kutathatóvá és hozzáférhetővé.

A tervezetben a szabályozás kifejezetten abból indul ki, hogy az állambiztonsági iratok a magyar társadalom közös történeti örökségének részét képezik, ezért az érintetteknek és leszármazottaiknak is fontos érdekük fűződik a múlt megismeréséhez.

A törvényjavaslat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működését is újraszabályozná. A tervek szerint a digitális technológiákat is nagyobb mértékben használnák az iratok megismerhetőségének javítására, miközben továbbra is védeni kellene a magánéletet, a személyes adatokat és az érintettek emberi méltóságát. A dokumentumok egy része anonimizált formában szélesebb körben is hozzáférhetővé válhatna.

Ez azért is kényes folyamat, mert az ügynökakták nyilvánossága hosszú ideje vita tárgya Magyarországon, és visszatérő kérdés, hogy meddig terjedjen a közérdek, és hol kezdődjön az érintettek magánéletének védelme.

Az igazságügyi tárca másik csomagja több területen is módosítaná a jelenlegi szabályokat. A tervezet többek között:

  • több polgári jogi és eljárásjogi szabályt is módosítana, részben azért, hogy uniós előírásokat ültessenek át a magyar jogba.
  • erősítené a fellépést a SLAPP-perekkel szemben, vagyis azokkal a visszaélésszerű eljárásokkal szemben, amelyekkel például újságírókat, civil szereplőket vagy más közéleti megszólalókat próbálnak elhallgattatni;
  • változtatna a bírósági tárgyalások online nyilvánosságának szabályain, elsősorban adatvédelmi és eljárási szempontok miatt

Ha lemaradtál: Magyar Péter rákapcsol: új országjárás indul, közben ezren jelentkeznek a Tisza vezetésébe

Új alkotmánybírókról is dönthet az Országgyűlés

Az Alkotmánybíróság összetétele is változhat a következő napokban. A parlament előtt van egy olyan javaslat, amely az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódva több ponton hozzányúlna a testület működéséhez és az alkotmánybírói tisztség szabályaihoz.

Közben az új tagokról is dönteni kell. A jelölteket hétfőn hallgatják meg, a parlament pedig várhatóan kedden szavazhat róluk.

A Tisza Párt öt jelöltet nevezett meg: Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. A párt szerint elsősorban a szakmai tapasztalatot, a függetlenséget és az integritást vették figyelembe.

A Mi Hazánk szintén öt jelöltet állított: Bánovics Tamást, Cservák Csabát, Laky-Takács Pétert, Pápai Ákost és Szmodis Jenőt. Az új alkotmánybírák megválasztásához kétharmados támogatás lesz szükséges, a parlament pedig titkos szavazással dönt róluk.

Olvass tovább: Öt különös magyar országgyűlés a történelemből