A magyarországi kormányváltás hatása egyre erősebben érződik a nemzetbiztonsági apparátusban is. Miután júniusban négy titkosszolgálati vezetőt leváltottak, egy új jelentés szerint az átalakítás már mélyebbre nyúlik a magyar szolgálatokon belül: középvezetőket és külföldön szolgáló tiszteket is érint. Mindez többéves viták után történik, amelyek a politikai kontrollról, a megfigyelésekről és az orosz hírszerzési tevékenység magyarországi kezeléséről szóltak. Magyar titkosszolgálatok újragondolva:

Így épülnek fel a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok

Magyarországon öt hivatalos nemzetbiztonsági szolgálat működik az ország nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénye alapján. Az Információs Hivatal (IH) a polgári külföldi hírszerzés szerve, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) pedig elsősorban a belföldi elhárításért és a külföldi hírszerzési műveletek azonosításáért felel.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) a katonai hírszerzéssel és elhárítással foglalkozik, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a titkos információgyűjtéshez szükséges speciális technikai képességeket biztosítja. Az ötödik szolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) elsősorban hírszerzési információkat összesítő és elemző szervként működik.

Kicsit leegyszerűsítve: a rendszer

a külföldi hírszerzés, a belföldi elhárítás, a katonai hírszerzés, a technikai megfigyelési támogatás és a központi hírszerzési elemzés között osztja meg a feladatokat.

Központosítás és botrányok Orbán alatt

Orbán Viktor kormányai alatt egyre központosítottabbá vált a polgári hírszerzési rendszer irányítása. A 2022-es választás után több szolgálat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá került, a NIK-et pedig azért hozták létre, hogy összefogja a különböző szervek által gyűjtött hírszerzési információkat.

A Direkt36 oknyomozó cikke ezt a folyamatot a hírszerzési apparátus jelentős, a miniszterelnök politikai központja köré szervezett központosításaként írta le.

Ezt az időszakot a Pegasus kémszoftver botránya is meghatározta. 2021-ben a nemzetközi Pegasus Project több mint 300 magyar telefonszámot talált egy kiszivárgott listán, amely lehetséges megfigyelési célpontokat tartalmazott. Az Amnesty International szerint igazságügyi informatikai vizsgálatok igazolták, hogy a Pegasus több eszközt sikeresen megfertőzött. A lehetséges célpontok között újságírók, ügyvédek, üzletemberek és politikai szereplők is voltak.

Később ugyanabban az évben Kósa Lajos, a Fidesz vezető politikusa nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam beszerezte a Pegasust. Azt állította, hogy a hatóságok törvényesen, a szükséges engedélyek birtokában használtak megfigyelési eszközöket – írta akkor a Telex.

Az orosz hírszerzési műveletekre adott hatósági válaszok miatt is felmerültek kérdések. A VSquare 2026-os oknyomozása szerint a magyar elhárítás februárban javasolta Artur Sushkov orosz nagykövetségi tisztviselő kiutasítását, miután diplomáciai fedésben dolgozó hírszerző tisztként azonosította. A VSquare szerint az Orbán-kormány az áprilisi választás előtt nem hagyta jóvá a lépést. Sushkov végül a kormányváltás után, május 4-én távozott Magyarországról.

Ha lemaradt róla: Kiderült miként szerveznek be hírszerzőnek gyanútlan magyar fiatalokat az oroszok – ráadásul büntetlenül

Már négy titkosszolgálati vezetőt le is váltottak

A nagyszabású átszervezés első egyértelmű jele júniusban érkezett, amikor négy jelentős magyar nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjét leváltották.

Bárdos Szabolcs távozott az AH éléről, Oláh Krisztián az IH-tól, Kiss Csaba az NBSZ-től, Tajti Norbert pedig a KNBSZ-től. A felmentéseket hivatalosan is közzétette a kormány, és több magyar lap, köztük a 24.hu is beszámolt róluk.

Ezután kinevezések és áthelyezések következtek. A Belügyminisztérium a magyar nemzeti hírügynökségen, az MTI-n keresztül közölte, hogy Annus Antal Zsolt a NIK-től az AH élére kerül, Tóth Szabolcsot pedig az NBSZ vezetésére helyezik át.

A leváltások mértéke és időzítése arra utalt, hogy az új kormány nem elszigetelt személycseréket hajt végre egyes szolgálatoknál, hanem szélesebb intézményi átalakítást indított.

A hírek szerint a külföldön szolgáló tiszteket is érinti az átszervezés

A változások már nemcsak a magyar titkosszolgálatok felső vezetését érintik – erre utalt szeptember 21-én a hírszerzési ügyekkel foglalkozó francia szaklap, az Intelligence Online friss írása is.

A lap „radikális átszervezésről” ír a magyar hírszerzési apparátusban, amely a szolgálatok vezetői mellett középszintű tisztviselőket is érint. A cikk címe szerint a folyamat a külföldi állomáshelyeken dolgozó tisztekre is kiterjedt.

A teljes jelentés csak előfizetőknek érhető el, ezért a nyilvánosan hozzáférhető információkból nem derül ki, hány tisztet hívtak vissza, mely szolgálatokat érinti leginkább az átalakítás, és mely külföldi állomáshelyekről van szó.

Ez fontos különbség. A személycserék önmagukban nem bizonyítják, hogy a leváltottak bármilyen szabálytalanságot követtek volna el. Arra viszont utalnak, hogy az átszervezés túllépett néhány igazgató lecserélésén.

Oroszország ügye is a biztonságpolitikai szemlélet változását jelzi

A belső átalakítással párhuzamosan Magyarország látványosan keményebben reagál a feltételezett orosz hírszerzési tevékenységre.

Szeptember 8-án Magyarország felszólította Oroszország diplomáciai képviseletének tíz tagját, hogy hagyják el az országot, mert a közlés szerint diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. Ahogy már korábban megírtuk, Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Moszkvával, Oroszország pedig elítélte a kiutasításokat, és válaszlépéseket ígért.

A titkosszolgálati vezetők leváltása, az ezt követő személycserék, a külföldön állomásozó tisztek állítólagos áthelyezése és az orosz hírszerzési tevékenységgel szembeni keményebb fellépés együtt a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok jelentős átszervezésére utal.

A folyamat hosszabb távú jelentősége attól függ majd, hogy a személyi átalakításokat követik-e változások az intézményi ellenőrzésben, a működési gyakorlatokban, valamint a Magyarország NATO- és EU-partnereivel folytatott együttműködésben.

Ahogy korábban írtuk, feltörték a Magyar Államkincstár rendszerét, de az oroszok csak bűnbakok, a gond sokkal súlyosabb lehet