Újabb adatok érkeztek a magyar népesség alakulásáról, és továbbra sem látszik érdemi fordulat a születések számában. Bár egyetlen hónap statisztikájából nem lehet évtizedekre előre következtetni, a friss számok jól illeszkednek ahhoz a hosszabb távú demográfiai folyamathoz, amely miatt egyes forgatókönyvek már a jelenlegi népesség közel megfeleződésével számolnak a század végére.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel közölt előzetes adatai szerint 2026 augusztusában 5922 gyermek született Magyarországon, miközben 9452 ember halt meg. A születések száma 7,4 százalékkal, 475-tel maradt el a 2025 augusztusában mérttől, miközben a halálozások száma 0,9 százalékkal emelkedett.

Ennek következtében egyetlen hónap alatt 3530 fő volt a természetes fogyás, szemben az egy évvel korábbi 2968 fővel.

A kedvezőtlen augusztusi adat ráadásul nem elszigetelt jelenség: az év első nyolc hónapjában is kevesebb gyermek jött világra, mint 2025 azonos időszakában.

Egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon

Január és augusztus között összesen 46 497 gyermek született, ami 3,5 százalékkal, 1663-mal kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál.

Az év első három hónapjában 3,4 százalékkal, május és augusztus között pedig 4,7 százalékkal esett vissza a születések száma. Egyedül április jelentett kivételt, amikor 1,8 százalékkal több gyermek jött világra, mint 2025 áprilisában.

A teljes termékenységi arányszám becsült értéke közben 1,29-re csökkent az egy évvel korábbi 1,31-ről. A mutató azt fejezi ki, hogy az adott év termékenységi viszonyainak fennmaradása mellett egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adna életet.

A születések és halálozások különbségeként Magyarország népessége természetes úton 34 900 fővel csökkent január és augusztus között. Ez valamivel kedvezőbb az egy évvel korábbi 35 374 fős természetes fogyásnál.

Több mint 51 ezer fős különbség egyetlen év alatt

Még szemléletesebb a folyamat, ha az elmúlt tizenkét hónapot vizsgáljuk.

2025 szeptembere és 2026 augusztusa között 70 354 gyermek született, ami 5,1 százalékkal, 3779-cel kevesebb az azt megelőző tizenkét hónap adatánál. Ugyanezen időszakban 122 056 ember halt meg. Bár a halálozások száma is csökkent, a két adat között így is 51 702 fős különbség alakult ki.

Tényleg csak 5 millióan élhetnek Magyarországon 2100-ban?

A mostani számok azért különösen érdekesek, mert alig néhány héttel korábban egy jóval hosszabb távú demográfiai előrejelzés is komoly visszhangot váltott ki.

Ahogy arról korábban részletesebben beszámoltunk, Tóth Pál Péter demográfus a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a jelenlegi folyamatok folytatódása mellett Magyarország népessége 2100-ra mintegy 5,2 millió főre csökkenhet.

A szakember viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a lakosság száma számít. A népesség csökkenése mellett a társadalom elöregedése is tovább folytatódhat: az idősek aránya növekedhet, miközben a fiatalabb és munkaképes korú népesség aránya csökkenhet.

Fontos azonban, hogy a 2100-ra vonatkozó 5,2 milliós szám egy demográfiai becslés, nem pedig biztosan bekövetkező jövőkép. Egy ilyen, több mint hét évtizedes időtávon a születésszám, a várható élettartam és különösen a migráció változása is jelentősen módosíthatja a tényleges népességszámot.

A KSH is további jelentős népességfogyással számol

A KSH saját, rövidebb időtávú népesség-előrejelzése ugyancsak tartós csökkenést vetít előre.Magyarország lakossága 2026. január 1-jén 9 millió 488 ezer fő volt, és az ország népessége 1981 óta folyamatosan fogy.

A KSH közepes forgatókönyve szerint 2076-ra már körülbelül 6,8 millió ember élhet Magyarországon. Ráadásul nemcsak a lakosság száma változhat jelentősen, hanem annak korösszetétele is.

Jelenleg a népesség 21,1 százaléka tartozik az idősebb korosztályba, ez az arány a KSH előrejelzése szerint 2076-ra 29 százalékra emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya 14,2 százalékról 12,8 százalékra csökkenhet.

Az ország különböző részeit sem egyformán érintheti a fogyás. A KSH közepes forgatókönyve szerint Zala, Békés, Somogy, Tolna és Baranya vármegyében legalább 40 százalékkal csökkenhet a lakosság, míg Budapesten jóval kisebb, mintegy 16 százalékos visszaesés valószínűsíthető.

Mindezek persze előrejelzések és forgatókönyvek, nem biztos jövőképek: a következő évtizedek tényleges népességalakulását a születésszám, a halandóság, a várható élettartam és a migráció változása egyaránt jelentősen módosíthatja.