Magyarország csatlakozott ahhoz a jelentős nemzetközi nyilatkozathoz, amely szolidaritást vállal Ukrajnával, és arra szólítja fel Oroszországot, hogy fogadjon el tűzszünetet, valamint kezdjen érdemi béketárgyalásokat. A döntés a magyar–ukrán kapcsolatok viharos időszaka után született, nem sokkal azt követően, hogy Budapest és Kijev ismét nyilvános diplomáciai vitába keveredett.

Magyarország is támogatta azt a közös nyilatkozatot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 23-i ülése előtt adtak ki. A dokumentumot Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ismertette az Európai Unió és 51 ország nevében.

A Világgazdaság szerint Magyarország is az aláírók között volt, az összes uniós tagállam, valamint többek között Ukrajna, Grúzia, Moldova, az Egyesült Királyság, Japán, Ausztrália és Kanada mellett.

A nyilatkozat nyitó üzenete egyértelmű volt:

„Ukrajna békét akar. Mi is békét akarunk.”

Újabb fordulat a magyar–ukrán kapcsolatokban

A nyilatkozat ismét szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát, amely továbbra is Oroszország agressziós háborújával néz szembe. Az aláírók különösen aggasztónak nevezték a civilek és a polgári infrastruktúra elleni orosz támadásokat, és a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan betartását sürgették.

Kiemelték a fekete-tengeri támadásokat is, valamint azok lehetséges következményeit az ukrán gabonaexportra és a globális élelmezésbiztonságra. Az országok támogatásukról biztosították a térségben a hajózás szabadságát garantáló erőfeszítéseket, és a kereskedelmi hajózás, valamint a kritikus infrastruktúra védelmét kérték.

Magyar politikai szempontból a legfontosabb, hogy Budapest a többi aláíróval együtt közvetlenül felszólította Moszkvát az irányváltásra.

A nyilatkozat szerint Oroszországnak véget kell vetnie agressziójának, el kell fogadnia a tűzszünetet, és érdemi tárgyalásokba kell kezdenie egy átfogó, igazságos és tartós, a nemzetközi joggal összhangban álló béke érdekében.

A dokumentum azt is sürgeti, hogy biztonságosan és feltételek nélkül térhessenek haza azok az ukrán civilek – köztük gyermekek –, akiket fogva tartanak, erőszakkal átszállítottak vagy deportáltak, valamint a hadifoglyok és internáltak is.

Ha lemaradtál erről – 2026-os oroszországi választás: mit jelent Magyarországnak Putyin megerősödött többsége

Rendeződött a legújabb budapesti–kijevi vita?

Magyarország támogatása azért különösen figyelemre méltó, mert a magyar–ukrán kapcsolatok az új magyar kormány alatt is bonyolultak maradtak.

A hét elején újabb nyilvános vita robbant ki, miután Magyar Péter miniszterelnök közölte: Magyarország nem csatlakozott a Kárpáti Nyolcakhoz, ahhoz a regionális kezdeményezéshez, amely Zelenszkij ukrán elnökhöz köthető.

Szibiha bírálta Budapestet, és azt mondta, hogy a magyarországi kormányváltás ellenére folytatódni látszik az általa korábbinak nevezett akadályozó és elszigetelő politika. Érdekesség, hogy az ukrán fél sosem állította, hogy igen mondott volna a tagságra Magyarország.

Magyar Péter visszautasította a kritikát, Orbán Anita külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem csatlakozott a kezdeményezéshez, és Budapest álláspontját tiszteletben kell tartani.

Orbán azóta azt mondta, hogy a konfliktust a háttérben zajló diplomáciai egyeztetések után rendezték. Közlése szerint napi kapcsolatban áll az ukrán miniszterelnök-helyettessel, és jelezte, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét érintő törvénytervezet októberben az ukrán parlament elé kerülhet.

Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján élő magyarok jogai az elmúlt években a Budapest és Kijev közötti feszültségek egyik legtartósabb forrását jelentették.

Továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak Magyarország és Ukrajna között

A mostani nyilatkozatot ugyanakkor nem lehet úgy értelmezni, hogy Budapest és Kijev között minden vita megszűnt volna.

Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának egyes lépéseit. Szeptember elején Budapest ismét megakadályozta a második és harmadik tárgyalási klaszterhez kapcsolódó jóváhagyást, miközben a magyar kormány továbbra is nyomást gyakorol a kisebbségi jogok ügyében.

Kijev ezzel szemben azt állítja, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó vállalásokat már beépítette a meglévő cselekvési tervébe, ezért azokat a bevett mechanizmusokon keresztül kell értékelni, nem pedig az uniós csatlakozási folyamatra rakódó újabb kétoldalú feltételekkel.

A magyar–ukrán kapcsolatok így szokatlan helyzetben vannak: Budapestnek továbbra is komoly kétoldalú vitái vannak Kijevvel, különösen az uniós csatlakozás és a kárpátaljai magyarok ügyében, miközben Ukrajnával és több tucat más országgal együtt egy határozott hangú nemzetközi nyilatkozatban áll ki a háború kérdésében.

Magyarország aláírása ezért nem jelent teljes diplomáciai megbékélést. Arra azonban újabb jelzés, hogy a Budapest és Kijev közötti viták ellenére a magyar kormány kész nyilvánosan Ukrajna és európai partnerei mellé állni a háború néhány alapvető kérdésében.

Ahogy ma megírtuk, Lengyelország külügyminisztere figyelmeztetett, hogy Oroszország idén „valami nagy dologra” készülhet.