Vlagyimir Putyin elnök kormánypártja, az Egységes Oroszország tovább erősítette parlamenti fölényét a 2026-os oroszországi választáson: a szavazatok csaknem 58%-át szerezte meg, és várhatóan alkotmányozó többsége lesz az Állami Dumában. Magyarország számára az eredmény rövid távon nem változtat a kétoldalú kapcsolatokon, de megerősít egy fontos tényt: Budapest továbbra is egy politikailag bebetonozott Kremllel tárgyal majd, miközben az új magyar kormány közelebb kerül az EU és a NATO fő irányvonalához, és újraértelmezi Moszkvához fűződő viszonyát. Lássuk az orosz választást magyar szempontból:
Az Anadolu által ismertetett előzetes eredmények szerint az Egységes Oroszország a szavazatok 57,83%-át kapta, miután a voksok 95,18%-át feldolgozták. Ez emelkedés a 2021-es parlamenti választáson elért 49,82%-hoz képest. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság vezetője közölte, hogy a párt a 225 egyéni választókerületből 208-ban is vezet, és várhatóan az Állami Duma 450 mandátumából 355-öt szerez meg.
Az előzetes adatok alapján a Kommunista Párt 13,81%-ot kapott, az LDPR 8,98%-kal, az Új Emberek pedig 7,96%-kal követi. Az Igazságos Oroszország 4,96%-on állt, vagyis éppen az 5%-os parlamenti küszöb alatt maradt a pártlistás szavazáson.
A háromnapos választás Oroszország első parlamenti voksolása volt 2022 óta, és az ukrajnai háború folytatódása mellett rendezték meg.
A 2026-os orosz választás a moszkvai politikai folytonosságot erősíti
Az eredmény elsősorban nem fordulatot, hanem folytonosságot jelez az orosz kül- és gazdaságpolitikában.
Ez Magyarország számára különösen fontos. Amióta az áprilisi választás után Magyar Péter váltotta Orbán Viktort a miniszterelnöki poszton, Budapest elkezdte újrahangolni Moszkvához fűződő viszonyát, amely uniós mércével mérve szokatlanul szorossá vált.
Szeptember elején Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki olyan tevékenységek miatt, amelyeket összeegyeztethetetlennek minősített diplomáciai státuszukkal. Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Budapest nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, de a döntésre Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelme érdekében volt szükség – írta az Anadolu.
Az orosz választási eredmény így Budapest számára ismerős tárgyalófelet hagy a helyén: Putyin marad az elnök, az Egységes Oroszország továbbra is uralja a parlamentet, és kevés jel utal arra, hogy a voksolás nyomán változna Moszkva politikai iránya.
A választást ugyanakkor olyan körülmények között tartották, amelyek miatt az eredmények nehezen értelmezhetők pusztán a korlátlan politikai verseny mércéjeként. A Jabloko párt nem szerepelt a szövetségi pártlistás szavazólapon, bár egyes jelöltjei indulhattak egyéni választókerületekben. Az Anadolu által idézett választási bizottsági adatok szerint több mint 111 millióan voltak jogosultak szavazni, a részvétel 59,32% volt.
Ha lemaradt róla: Budapestet és Kijevet is élesen bírálta az orosz nagykövetség állítólagos titkolózás és be nem tartott ígéretek miatt
Az EU elutasítja az orosz szavazást a megszállt Ukrajnában
Magyar szempontból különösen fontos az Európai Unió reakciója.
Az EU hétfőn elutasította az ukrán területeken, orosz megszállás alatt megtartott orosz parlamenti szavazást, és jelezte, hogy az érintettek szankciókra számíthatnak.
Az Anadolu szerint az EU elítélte az általa „úgynevezett választásoknak” nevezett voksolást az annektált Krímben és Szevasztopolban, valamint a Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye megszállt részein. A blokk szerint a szavazások sértették a nemzetközi jogot, valamint Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.
Az EU közölte, hogy „soha nem ismeri el” sem a szavazások megtartását ezeken a területeken, sem azok eredményét. Arra is figyelmeztetett, hogy szankciók sújthatják az ottani választások megszervezésében részt vevő személyeket, valamint azokat, akiket a szabad és tisztességes választások aláásásáért tartanak felelősnek Oroszországban.
A blokk bírálta Moszkvát azért is, mert korlátozta a politikai versenyt, kizárta az ellenzéki erőket, és nem hívta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit.
Magyarország számára ez az álláspont nagyobb súllyal bír, mint a korábbi kormány idején bírt volna.
Budapest az utóbbi időben közelebb került EU-s és NATO-s partnerei külpolitikai álláspontjához. Orbán Anita magyar külügyminiszter és Johann Wadephul német külügyminiszter a szeptember 14-én kiadott közös nyilatkozatban rögzítette, hogy a két ország továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megerősítették elkötelezettségüket a szabályokon alapuló nemzetközi rend, valamint az EU-n és a NATO-n belüli szorosabb együttműködés mellett is.
Ez nem jelenti automatikusan, hogy Budapest átveszi Brüsszel Oroszország-politikájának minden elemét. Az új magyar kormány Ukrajna területi épségéről nyilvánosan képviselt álláspontja azonban jóval közelebb áll azokhoz az elvekhez, amelyekre az EU a megszállt ukrán területeken tartott orosz szavazás elutasítását építi.
Az energia marad Magyarország legfontosabb orosz kapcsolódási pontja
A diplomáciai irányváltás nem jelenti azt, hogy Magyarország gazdaságilag gyorsan le tudna válni Oroszországról.
A legfontosabb kapcsolat továbbra is az energia. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint 2025-ben Magyarország importált olajának több mint 90%-a, importált gázának pedig 74%-a Oroszországból származott. Magyarország így továbbra is az orosz fosszilis energiahordozóktól leginkább függő uniós tagállamok közé tartozott.
Ez a függőség egyre inkább szembemegy az uniós energiapolitika irányával.
A blokk 2022 óta már jelentősen visszafogta az orosz fosszilis energiahordozók importját. A REPowerEU keretében az orosz LNG behozatalát 2026 végéig teljesen ki kell vezetni, az orosz vezetékes gáz importjának pedig legkésőbb 2027. november 30-ig meg kell szűnnie – közölte az Európai Bizottság.
Budapest számára ez azt jelenti, hogy a Moszkvához fűződő jövőbeli kapcsolatokban egyre inkább össze kell egyeztetni az örökölt orosz energiafüggőséget az egész EU-ra kiterjedő diverzifikációval.
A Paks II újabb komoly próbatétel lehet
A másik jelentős magyar–orosz ügy az atomenergia.
A tervezett Paks II atomerőmű, amelyre Magyarország az orosz állami Roszatommal kötött szerződést, továbbra is a két ország egyik legnagyobb gazdasági kapcsolódási pontja. A 12,5 milliárd eurós projekt két orosz tervezésű VVER-reaktor megépítéséről szól, és évek óta késésekkel küzd.
Magyar Péter miniszterelnök a beruházás felülvizsgálatát kérte, a költségekre és a Duna hűtési célú használatával kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekre hivatkozva. A Roszatom szeptemberben közölte, hogy kész egyeztetni a projektről az új magyar kormánnyal, de konkrét javaslatokat még nem kapott – írta a Reuters.
A parlamenti választás önmagában aligha változtat Moszkva Paks II-vel kapcsolatos álláspontján. A fontosabb kérdés az, mennyire akarja az új magyar kormány átdolgozni az Orbán-kormánytól örökölt megállapodást. Ahogy korábban írtuk, a Paks II akár 2035-ig is csúszhat, a Roszatom ütemterve késedelmet jelez.
Mit jelent az orosz eredmény Magyarország számára?
Magyarország szempontjából a 2026-os oroszországi választás legfontosabb sajátossága a moszkvai folytonosság és a budapesti változás közötti ellentét.
Az Egységes Oroszország megerősödött többsége kevés jelét adja annak, hogy a választás nyomán változna Oroszország Ukrajnához, a nyugati szankciókhoz vagy Európához való viszonya. Az EU eközben egyértelműen elutasította a megszállt ukrán területeken megszervezett szavazást, és további szankciókat helyezett kilátásba az érintettekkel szemben.
Magyarország most más helyzetben van, mint az Orbán-korszak utolsó éveiben. A Magyar-kormány megerősítette Ukrajna területi épségének támogatását, orosz diplomatákat utasított ki, és szorosabb együttműködésre törekszik EU-s és NATO-s partnereivel.
Az ország ugyanakkor továbbra is erősen függ az orosz olajtól és gáztól, Moszkvához pedig a több milliárd eurós Paks II projekt is köti.
A választás ezért nem annyira új magyar dilemmát teremt, mint inkább rámutat egy meglévőre: Budapest politikailag közelebb kerül nyugati szövetségeseihez, miközben továbbra is kezelnie kell az Európai Unión belül is az egyik legmélyebb orosz gazdasági és energetikai kapcsolatrendszert.
Ahogy korábban írtuk, átfogó átszervezés kezdődött a magyar hírszerző szolgálatoknál az Orbán-korszak után
