Történelmi jelentőségűnek nevezte az első cseh–magyar kormányülést Magyar Péter, aki Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót Prágában. A tárgyalásokon egy több mint 10 milliárd eurós gyorsvasúti beruházás terve is előkerült, a magyar kormányfő pedig Orbán Viktor esetleges ENSZ-főtitkári ambícióiról is elmondta a véleményét.

Magyar Péter és Andrej Babiš csütörtökön Prágában tartotta meg az első cseh–magyar kormányülést. A két ország vezetői az energetikai együttműködésről, a migrációról, az Európai Unió közös ügyeiről és a visegrádi országok közötti közlekedési fejlesztésekről is egyeztettek.

A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a politikai nézetkülönbségek helyett a konkrét együttműködési lehetőségekre szeretnének koncentrálni. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ő egy „easygoing guy”, vagyis laza, könnyed fickó, akit elsősorban a magyarok érdekei foglalkoztatnak.

Három óra alatt Budapestről Prágába?

A tárgyalások egyik legfontosabb témája a visegrádi négyek, vagyis Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia közötti gyorsvasúti hálózat terve volt.

Magyar Péter szerint Közép-Európának szüksége van olyan közös beruházásokra, amelyek nemcsak jelképes jelentőségűek, hanem a mindennapokban is érezhető eredményeket hoznak. Szerinte ideje lenne, hogy az Európai Unió nagyvárosai és fővárosai észak–déli irányban is jobban összekapcsolódjanak.

A tervek szerint a fejlesztés megvalósulásával Budapest és Prága között akár három órára, Budapest és Varsó között pedig öt órára csökkenhetne az utazási idő.

A több mint 10 milliárd eurós beruházáshoz a négy országnak közösen kellene jelentős uniós támogatást szereznie a következő hétéves költségvetésből.

Magyar Péter szerint a közös projektek megvalósításához elengedhetetlen a visegrádi együttműködés megerősítése. Örömét fejezte ki, hogy a V4-es együttműködés új lendületet kapott, és az Európai Tanácsban szerzett tapasztalatai alapján is úgy látja, előnyös, ha Magyarországnak vannak szövetségesei.

A két ország közlekedési együttműködésről szóló memorandumot is aláírt, amelynek keretében közös vasúti beruházásokat is megvalósítanának.

Magyar és Babiš
Fotó: MTI

„Ha valaki tönkre akarja tenni az ENSZ-t, végy egy Orbánt!”

A prágai sajtótájékoztató egyik legélesebb pillanata akkor következett, amikor a CNN arról kérdezte Magyar Pétert, mit szólna ahhoz, ha Donald Trump amerikai elnök támogatná Orbán Viktor jelölését az ENSZ főtitkári posztjára.

A Wall Street Journal korábban arról írt, hogy amerikai politikai körökben felmerült a volt magyar miniszterelnök neve, sőt a lap értesülései szerint már megkeresés is történhetett az ügyben.

Magyar Péter nem rejtette véka alá a véleményét.

„Az ENSZ-re lehet sok rosszat mondani, de azt gondolom, hogy talán senki nem gondolja, hogy az a célja, hogy megszüntessék. Ha valaki tönkre akarja tenni az ENSZ-t, akkor végy egy Orbánt, egy jó indítás lenne” – fogalmazott.

A magyar kormányfő szerint az ENSZ működésének vannak hiányosságai, például a lassúsága, de nem tartja bűnszervezetnek a nemzetközi szervezetet. Orbán esetleges jelölését azzal összefüggésben is bírálta, hogy a volt miniszterelnök korábbi kormányának egyes tagjai ellen büntetőeljárások folynak.

Az ENSZ következő főtitkárának személyéről egyelőre nem született döntés.

„Én egy easygoing guy vagyok” – Magyar nem ideológiai vitákat akar

A cseh közmédia arról kérdezte Andrej Babišt, milyen az összhang közte és Magyar Péter között, tekintettel arra, hogy korábban Orbán Viktorral is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt.

A cseh miniszterelnök azt mondta, országa érdekeit képviseli, és tiszteletben tartja más országok választóinak döntését. Szerinte a mostani találkozó is azt mutatja, hogy megfelelő az összhang a két fél között.

Babiš Magyar Péter választási győzelmét is méltatta.

„Mi pragmatikus megközelítést alkalmazunk, Magyar miniszterelnök óriási győzelmet aratott, nincs koalíciós partnere sem, irigylem őt” – mondta.

Magyar Péter erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy nem szeret ideológiai kérdésekről vitázni. Konkrét ügyekben akar együttműködni a nemzetközi partnerekkel, és a jogállamisági, illetve biztonsági kérdéseket sem ideológiai oldalról közelíti meg.

A két kormányfő abban is egyetértett, hogy a regionális együttműködésnek kézzelfogható eredményeket kell hoznia.

Magyarország reméli, hogy megszűnik a napi egymillió eurós uniós bírság

A sajtótájékoztatón a magyar költségvetés és az illegális migrációval kapcsolatos uniós bírság is szóba került.

Magyar Péter közölte, hogy a költségvetésben egyetlen eurócentet sem különítettek el a napi egymillió eurós büntetés kifizetésére. A bírságot az Európai Unió azért szabta ki Magyarországra, mert a tagállam nem hajtotta végre megfelelően az uniós menekültügyi szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet.

A magyar kormányfő bízik abban, hogy még az idén sikerül elérni a büntetés megszüntetését.

„Remélem, hogy még idén meg tudjuk szüntetni ezt a méltatlan helyzetet” – fogalmazott.

Andrej Babiš szintén abszurdnak nevezte, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, miközben szerinte más országok is védik határaikat az illegális migrációval szemben.

Energia, egészségügy és újabb találkozó Budapesten

A tárgyalásokon az energetikai együttműködés is kiemelt szerepet kapott. A két kormány támogatná, hogy az energetikai vállalatok kölcsönösen befektessenek Magyarországon és Csehországban, valamint más uniós tagállamokban is.

Mindkét miniszterelnök támogatja az atomenergia alkalmazását, és közösen szeretnének fellépni az Európai Tanácsban az energiaárak csökkentése érdekében.

Az egészségügy területén is tapasztalatot cseréltek: Hegedűs Zsolt magyar egészségügyi miniszter például az új magyar értékelési rendszerről beszélt cseh kollégájának.

Magyar Péter nyolc miniszterével utazott Prágába, ahol a kétoldalú tárgyalások mellett az EU versenyképességéről, energiabiztonságról, migrációról és az unió bővítéséről is egyeztettek.

A következő cseh–magyar kormányülést tavasszal Budapesten tartják. A két miniszterelnök szerint a mostani találkozó fontos lépés a két ország kapcsolatainak elmélyítésében és a visegrádi együttműködés megerősítésében.