Jelentősen átalakulhat a gyalogos közlekedés Budapesten a következő években. A főváros új stratégiája 200 új gyalogátkelőhelyet, több akadálymentes villamosmegállót és forgalomcsillapított lakóutcákat ígér.
A Fővárosi Közgyűlés pénteken elfogadta Budapest új gyalogos- és akadálymentesítési stratégiáját, amely több évtizedre kijelöli, hogyan tennék biztonságosabbá és kényelmesebbé a városi közlekedést azok számára, akik gyalog járnak.
A BKK mintegy másfél éven át dolgozott a terven, és sok kisebb változtatást helyeztek kilátásba: új zebrák, könnyebben használható megállók, jobb járdák és lassabb autóforgalom a lakóövezetekben.
200 új zebra jöhet 2030-ig
Az egyik leglátványosabb vállalás szerint 2030-ig 200 új gyalogátkelőhelyet alakítanának ki Budapesten.
Ugyanerre az időpontra azt is szeretnék elérni, hogy a villamosmegállók legalább fele teljesen akadálymentes legyen. A BKK adatai szerint jelenleg a főváros 658 villamosmegállójának mindössze 43 százaléka felel meg teljesen az akadálymentességi követelményeknek.
A busz- és trolimegállóknál jóval kedvezőbb a helyzet, a több mint négyezer megálló 83 százaléka már megfelel ezeknek az elvárásoknak. A terv a nagyobb csomópontokat is érinti: 2035-ig valamennyi olyan fővárosi csomópontot akadálymentesítenének, ahol közúti aluljáró található, lehetőleg felszíni gyalogátkelőhelyek kialakításával.
Ha lemaradtál: Magyarországon fogták el, most 26 év börtönt kapott az argentin rögbisztár gyilkosa
A lakóutcákban is lassítanák az autóforgalmat
Az új zebrákon és akadálymentesebb megállókon kívül szerepelnek az is szerepel a tervek között, hogy 2040-re minden helyi lakóutca forgalomcsillapított övezet része legyen, vagy olyan kialakítást kapjon, amely ténylegesen lassításra készteti az autósokat.
Ez nem feltétlenül egyszerű sebességkorlátozást jelentene. Szóba jöhetnek például átépített csomópontok, forgalomlassító elemek és olyan utcakialakítások, amelyek eleve megnehezítik a gyors hajtást.
Később a főutakon is javítanák a gyalogos közlekedés feltételeit: összefüggőbb, akadálymentes járdák és sűrűbben elérhető, biztonságos átkelőhelyek kialakítását tervezik. A hosszú távú cél 2050, amikorra a főváros közterületi és közlekedési hálózatát teljes egészében akadálymentessé tennék.
Több zöldet és jobb járdákat szeretnének a budapestiek
A tervezés során a városlakók véleményét is kikérték. A BKK kérdőívét több mint 1700-an töltötték ki, az interaktív térképen pedig több mint 3000 konkrét helyszínhez érkezett észrevétel vagy javaslat.
A válaszokból egyértelműen az látszott, hogy a gyalogosbarátabb Budapest széles támogatottságot élvez. A kitöltők 95 százaléka fontosnak tartotta, hogy a város kényelmesebb, biztonságosabb és akadálymentesebb legyen. Még azok körében is 81 százalékos volt ez az arány, akik elsősorban autóval közlekednek.
Érdekesség, hogy a legtöbben nem új zebrákat jelöltek meg elsődleges igényként. A több árnyék és zöldfelület került az első helyre, ezt követte a hiányzó járdaszakaszok pótlása és a meglévő járdák felújítása.
A felmérés azt is mutatja, hogy rövidebb távokon sokan eleve szívesen gyalogolnak. Öt percnél rövidebb utaknál szinte minden válaszadó ezt választaná, de még 10–14 perces távolságnál is tízből nyolcan inkább gyalog indulnának el.
Olvass tovább: Tényleg megfeleződhet Magyarország népessége a század végére? – aggasztó KSH-adatok érkeztek
