A 247. helyre került a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) 2027-es globális egyetemi rangsorában, így tavalyi 272. helyezéséhez képest óriásit lépett előre. Ezzel nemcsak Magyarország, hanem a kelet-közép-európai régió legmagasabban rangsorolt egyeteme lett.
A világ 250 legjobb egyeteme között a Semmelweis
A Semmelweis Egyetem bekerült a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2027-es világrangsora szerint. A budapesti egyetem a 247. helyen végzett, pedig egy évvel korábban még a 272. helyen szerepelt.
A brit Times Higher Education több mint húszezer, 118 országban működő felsőoktatási intézményt vizsgál, és ezek közül mintegy 2200 egyetemet rangsorol a World University Rankingsben.
A Semmelweis ezzel Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is az első helyre került a rangsorban.
A régióban az észt Tartui Egyetem a 301–350. hely közötti sávban, a cseh Károly Egyetem a 401–500. helyen, a lengyel Wrocław Medical University és a Jagelló Egyetem pedig az 501–600. hely közötti tartományban szerepel.
Kutatási minőségben különösen erős a Semmelweis
A THE öt fő terület alapján értékeli az egyetemeket: az oktatást, a kutatási környezetet, a kutatások minőségét, az ipari bevételeket és a nemzetközi orientációt.
A Semmelweis ezek közül több területen is javított. A kutatások minősége alapján a világ 166. legjobb egyeteme, ami az intézmény legjobb eredménye az öt indikátorcsoport közül. Az oktatás területén a 242. helyre került.
Az egyetem közlése szerint mind az öt indikátorcsoportban a világ legjobban teljesítő 25 százalékába került.
A THE olyan mutatókat is használ, amelyek nem pusztán az intézmény méretét mérik. Többek között vizsgálják a hallgatói-oktatói arányt, az egy oktatóra jutó bevételt, a kutatások idézettségét, valamint a nemzetközi együttműködéseket.
Ezt olvastad már? Annyival olcsóbb a fogászat Magyarországon, hogy külföldről is ide járnak a páciensek
Közel 130 országból érkeznek hallgatók
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint az eredményhez az intézmény oktatási, betegellátási és kutatási tevékenységének szoros együttműködése, valamint erős nemzetközi beágyazottsága is hozzájárul.
A Semmelweisnek csaknem 16 ezer hallgatója van, akiknek több mint egyharmada külföldi, és közel 130 országból érkeznek. Az egyetem közlése szerint az angol nyelvű képzésre idén csaknem 40 százalékkal többen jelentkeztek, mint korábban, az általános orvosképzés esetében pedig mintegy háromszoros volt a túljelentkezés.
Az intézmény számos nemzetközi egyetemmel és egészségügyi intézménnyel is együttműködik, köztük a Karolinska Intézettel, a Mayo Klinikával, az Oxfordi és a Heidelbergi Egyetemmel, a Szingapúri Nemzeti Egyetemmel és a Harvard Egyetemmel.
Hogy szerepelt a többi magyar egyetem?
A Semmelweis mögött több magyar egyetem is bekerült a THE globális rangsorába.
- Óbudai Egyetem: 601–800.
- Debreceni Egyetem: 801–1000.
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 801–1000.
- Szegedi Tudományegyetem: 1001–1200.
- Pécsi Tudományegyetem: 1001–1200.
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 1201–1500.
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 1201–1500.
- Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem, Miskolci Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 1501 feletti tartomány.
Az Oxford 11. éve vezeti a világrangsort
A világ élén továbbra is az Oxfordi Egyetem áll, amely ezzel rekordot döntött: immár 11. egymást követő éve vezeti a THE globális rangsorát – írja a Telex.
A második helyre a Massachusetts Institute of Technology (MIT) került, míg a harmadik helyen holtverseny alakult ki a Princeton Egyetem és a Stanford Egyetem között.
A rangsor első tíz helyén kizárólag brit és amerikai egyetemek szerepelnek. Ugyanakkor az idei listán először összesítve megelőzték az ázsiai egyetemek az európaiakat, és három ázsiai intézmény is bekerült az első 15 közé.
Mit érdemes tudni az egyetemi rangsorokról?
Az egyetemi rangsorokat az elmúlt években több kritika is érte. A különböző listák eltérő szempontokat és módszertanokat alkalmaznak, valamint egymástól jelentősen eltérő profilú intézményeket hasonlítanak össze.
Fábri György, az ELTE docense korábban arról beszélt, hogy szerinte nem reális cél, hogy magyar egyetem kerüljön a globális rangsorok első száz helyére, többek között a rendelkezésre álló anyagi források jelentős különbségei miatt. Véleménye szerint ezek a rangsorok elsősorban a nemzetközi pozicionálásban és annak bemutatásában hasznosak, hogy egy-egy egyetem nagyjából hol helyezkedik el a nemzetközi tudományos mezőnyben.
A Semmelweis Egyetem is megjegyezte, hogy a rangsorok nem minden szempontból alkalmasak teljesen különböző profilú felsőoktatási intézmények összehasonlítására.
