A Tisza-kormány 2027-es költségvetése kétmillió embernek hozhat adócsökkentést, megduplázná a családi pótlékot, és jelentősen növelné az egészségügyre fordított összeget. Magyar Péter hétfőn a parlamentben ismertette a „igazságosság és fejlődés” költségvetésének főbb intézkedéseit.
Kétmillió embernek csökkenhet az SZJA-ja
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben mutatta be a Tisza-kormány első költségvetését, amely a 2027-es évre határozza meg a kabinet legfontosabb pénzügyi és szociális céljait. A kormányfő a tervezetet az „igazságosság és fejlődés” költségvetésének nevezte.
Az egyik legfontosabb bejelentés a személyi jövedelemadó csökkentése. A minimálbér után fizetendő SZJA 9 százalékra mérséklődik, emellett körülbelül egymillió embernek csökken az adója, akik havi 680 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Magyar Péter szerint ez utóbbi csoport tagjainak havonta átlagosan 20 ezer forinttal több maradhat a zsebükben.
A miniszterelnök összesen kétmillió érintettről beszélt: egymillió embernek egy számjegyűre csökken az SZJA-ja, további egymilliónak pedig mérséklődik az adóterhe.
A kormány emellett 2027-től megduplázza a családi pótlékot. Az intézkedésre 300 milliárd forinttal többet különítenek el a költségvetésben. Megmaradnak a fiatalokat és az édesanyákat érintő adókedvezmények is, köztük a 30 év alatti anyák, valamint a feltételeknek megfelelő, két vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezményei.
Ezt olvastad már? 350 forintra zuhanhat az euró, beindulhat a magyar gazdaság – ezt jósolják a szakértők
Négyszeresére emelkedhet a minimálnyugdíj
A nyugdíjasokat és a szociális ellátásban részesülőket szintén több fontos változás érintheti. A minimálnyugdíj a jelenlegi 30 ezer forintról havi 120 ezer forintra emelkedne, az alacsonyabb nyugdíjak összegét pedig sávosan növelnék. A változtatás Magyar Péter szerint 455 ezer nyugdíjasnak jelentene segítséget.
A kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, és kifizeti a 14. havi nyugdíj első felét is. Emellett fokozatosan bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely 2030-ig több mint 2,2 millió nyugdíjas számára válhat elérhetővé. Az összeget élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre lehet majd fordítani.
2027-ben elsőként azok kapnák meg a juttatást, akiknek a havi nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot. Erre 90 milliárd forintot különítenek el.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednek, a havi összegük pedig legalább 120 ezer forint lesz. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal nő, az otthonápolási díjakat pedig 50 százalékkal emelik.
Több mint 500 milliárd forinttal nő az egészségügy támogatása
Az egészségügy a 2027-es költségvetés egyik kiemelt területe lesz. A Hugonnai Vilma-program keretében a kormány 4604 milliárd forintot fordítana az ágazatra, ami 510 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest.
A többletforrásból 10 milliárd forinttal több jutna a kórházi étkeztetésre, a klimatizálásra pedig további 25 milliárd forintot szánnak.
Magyar Péter szerint a programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, és nagyobb hangsúlyt helyeznek a betegek ellátásának javítására.
Ezt se hagyd ki: „A Jóisten négy évvel még tartozik”–Orbán Viktor a politikai visszatéréséről beszélt Lakiteleken
Új lakásprogrammal váltanák fel az Otthon Startot
A Tisza-kormány átalakítaná a lakástámogatási rendszert is: Magyar Péter bejelentette a Wekerle Plusz programot, amely felváltaná az Otthon Startot, és a 18–41 év közötti fiatalok lakáshoz jutását segítené. Az új lakás építésére vagy vásárlására felvett hitel kamata fix 3 százalék lenne, használt ingatlan esetében pedig 5 százalék.
A kormányfő szerint az Otthon Start alapvető célja helyes volt, de a megvalósítás igazságtalanul kedvezett a tehetősebbeknek, ezért az új rendszerben kiszámíthatóbb feltételeket teremtenének. A Wekerle Sándor lakásépítési program keretében már 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, a következő három évben pedig további 550 millió eurót szánnának erre a célra. Az új lakások építésére és vásárlására vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs is megmaradna.
Lakástakarék és bővülő felújítási támogatás is jön
A miniszterelnök egy új, Wekerle Plusz lakástakarék bevezetését is bejelentette. Azok, akik 5–10 éven keresztül rendszeresen félretesznek lakáscélra, állami kiegészítést kapnának: az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos támogatás járna. Emellett kibővítenék az energetikai korszerűsítést segítő felújítási programot: a felvehető hitel összege 6 millióról 15 millió forintra emelkedne, fix 3 százalékos kamat mellett.
A kölcsön mellé az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járna. Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy a 2027-es költségvetés nem változtat a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályain.
Több százmilliárd forint jut vasúti és közlekedési fejlesztésekre
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 2027-ben 331 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának, ami 270 milliárd forinttal haladja meg az idei keretet. Magyar Péter bejelentése szerint 35 új InterCity motorvonatot szereznének be, 42 új HÉV-szerelvényt rendelnének, és megkezdenék a tíz legnagyobb vasútállomás fejlesztését is.
A tervek között szerepel a vasúti lassújelek felszámolása, valamint a Budapest–Győr, Budapest–Miskolc és Budapest–Szeged vonalak legrosszabb szakaszainak felújítása. A kormány a főváros környéki vasúti közlekedés fejlesztését is elindítaná, többek között a veresegyházi és a lajosmizsei vonalon, illetve a HÉV-hálózaton. A miniszterelnök szerint a beruházások nemcsak az utasok számára hozhatnak érezhető javulást, hanem a hazai vállalkozásoknak is megrendeléseket biztosíthatnak.
Kivezetik az árrésstopot
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy kivezetik az árrésstopot. A miniszterelnök szerint az intézkedés nem oldotta meg tartósan az élelmiszerárak problémáját, a kereskedők pedig a kieső bevételeiket más termékek árában érvényesíthették, miközben a hazai beszállítókra is nyomás nehezedett. A kormány célja, hogy a termelők számára ismét megérje minőségi élelmiszereket előállítani, a kereskedők pedig valódi akciókkal versenyezzenek a vásárlókért.
Magyar szerint azért most jött el a változtatás ideje, mert sikerült leszorítani az élelmiszer-inflációt, és több termék ára is csökken. Az árrésstop kivezetésének pontos menetrendjéről a bejelentésben nem közölt részleteket.
