Magyarország és Szlovákia több uniós támogatást és nagyobb rugalmasságot szeretne az orosz energiahordozók kivezetése miatt. A két ország szerint a meglévő szállítási útvonalak kiváltása költséges lehet, az energiaárak pedig már most is komoly terhet jelentenek a lakosságnak és az iparnak.
Magyarország és Szlovákia arra kéri Brüsszelt, hogy vegye figyelembe a közép-európai térség sajátos helyzetét, amikor az orosz földgáz és kőolaj kivezetéséről, valamint az új energetikai infrastruktúrára szánt uniós források elosztásáról dönt – írja az Euronews. Az EU tervei szerint 2027-ben véget ér az orosz energiahordozók importja.
Szlovákia új energiaútvonalakat és uniós pénzt szeretne
Szlovákia korábban az orosz kőolaj és földgáz egyik fontos belépési pontja volt Közép-Európában, most azonban Magyarországgal együtt a meglévő szállítási útvonalak végállomásává válhat.
Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes egy pozsonyi sajtótájékoztatón, Dan Jørgensen energiaügyi biztos jelenlétében arról beszélt, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetnének a régió szükségleteiről.
A szlovák politikus szerint a következő uniós finanszírozási időszakban nagyobb figyelmet kellene fordítani a visegrádi négyek olaj- és gázinfrastruktúrájának fejlesztésére. A csoportot Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország alkotja.
Ez is érdekelhet: 350 forintra zuhanhat az euró, beindulhat a magyar gazdaság – ezt jósolják a szakértők
A magas energiaárak az ipart is sújtják
A négy ország már az október 15–16-i uniós csúcstalálkozón is nyomást gyakorolt Brüsszelre, hogy tegyen többet a magas villamosenergia-költségek mérsékléséért. A visegrádi államok nagyobb rugalmasságot kérnek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálatában, és azt szeretnék, ha a rendszer második szakaszának, az ETS2-nek a bevezetését 2030-ra halasztanák.
Érvelésük szerint a drága energia megnehezíti az ipari vállalatok számára az elektrifikációt, vagyis a villamos energiára való átállást. Az árakat az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja is felfelé hajtotta. Az Ember energetikai kutatóintézet szerint a közép-európai nagykereskedelmi villamosenergia-árak határidős jegyzései több mint 60 százalékkal haladják meg a válság előtti szintet.
Brüsszel nem akar engedni a hosszú távú célokból
Dan Jørgensen energiaügyi biztos elismerte, hogy a közép-európai lakosság súlyos helyzettel néz szembe, de szerinte csak olyan célzott és átmeneti intézkedések jöhetnek szóba, amelyek nem veszélyeztetik az EU fosszilis energiahordozóktól való függőségének csökkentését.
A biztos arra is figyelmeztetett, hogy az orosz energiafüggőség felszámolása után Európa továbbra is ki van téve a világpiaci áraknak és a geopolitikai konfliktusoknak.
Magyarország és Szlovákia szerint az alternatív energiaforrások és az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalak használata drágább lehet, ráadásul az infrastruktúra kiépítettsége országonként eltérő. Mindkét ország pénzügyi segítséget kér a fejlesztésekhez, és attól tart, hogy az orosz import megszüntetése versenyhátrányba hozhatja iparát más uniós tagállamokkal szemben.
