Moszkva szerint komoly pénzügyi és jogi következményei lehetnek, ha Magyarország egyoldalúan felmondja a Paks II. beruházásról szóló megállapodásokat, vagy kiszorítja a projektből az orosz Roszatomot. Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet szerint a vállalat kész válaszolni az új magyar vezetés kérdéseire, a döntés azonban Budapest kezében van.
„Nem lehet következmények nélkül felmondani a Paks II. beruházásról kötött megállapodásokat” – figyelmeztetett Sztanyiszlavov a Demokratának adott interjújában. A diplomata szerint a Roszatom esetleges kiszorítása súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járhat Magyarország számára. A nagykövet üzenete egyértelmű: Moszkva ragaszkodik a megállapodások végrehajtásához, és a magyar félen múlik, hogyan folytatódik a projekt.
Bulgáriával és Finnországgal példálózik Moszkva
Sztanyiszlavov Bulgária és Finnország példájával igyekezett alátámasztani figyelmeztetését. Állítása szerint Bulgária a Roszatommal tervezett együttműködés felmondása után több millió eurós kártérítést fizetett, végül pedig új atomerőmű nélkül maradt. Finnország esetében pedig arra hivatkozott, hogy a Roszatom nemrég megnyert egy nemzetközi bírósági eljárást.
A nagykövet szerint a Roszatom továbbra is nyitott a párbeszédre, és azt szeretné, ha a magyar fél közvetlenül egyeztetne a vállalat vezetésével. A fővállalkozó esetleges lecseréléséről szóló híreket találgatásnak nevezte, hozzátéve, hogy ilyen kérdésekben csak konkrét ajánlatok, árak és pénzügyi feltételek ismeretében lehet dönteni.

Magyarország még vizsgálja a Paks II. beruházást
A figyelmeztetés különösen annak fényében jelentős, hogy a magyar kormány átfogóan felülvizsgálja a Paks II. projektet. A vizsgálat a műszaki és pénzügyi kérdések mellett a beruházás technológiai és jogi feltételeire is kiterjed. Ságodi Attila, a Paks II. Zrt. igazgatósági elnöke november közepén az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a felülvizsgálatot még 2026 végéig lezárnák.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a beruházás költségei akár az eredeti összeg kétszeresére is emelkedhettek, az eredeti határidők pedig már nem tarthatók. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov eközben jelezte, hogy cége kész számszerű válaszokat adni a felmerülő műszaki és pénzügyi kérdésekre, de a magyar kormánytól egyelőre nem kapott erre vonatkozó megkeresést.
Ezt olvastad már? Azonnal elküldték a Paksi Atomerőmű vezetőjét, már meg is van az utódja
Az orosz nagykövet a gázszállítások folytatását is sürgeti
Sztanyiszlavov nemcsak a Paks II. beruházásról beszélt: szerinte Magyarországnak az orosz földgázszállítások fenntartása is az érdeke. Bírálta az uniós korlátozásokat, amelyek szerinte az európai gazdaságnak is jelentős károkat okoznak. A Mol és az orosz Gazprom Neft közötti, a szerb NIS vállalat tulajdonrészének értékesítéséről szóló tárgyalásokról nem közölt részleteket, de jelezte, hogy a folyamat még nem zárult le.
A nagykövet az új magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját is bírálta. Kétségbe vonta, hogy Budapest megfelelő garanciákat kapott volna Kijevtől a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására. Felidézte a szeptemberi diplomáciai feszültséget is, amikor Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki. Sztanyiszlavov akkor barátságtalannak és indokolatlannak nevezte a lépést, Moszkva pedig válaszul magyar diplomaták kiutasítását jelentette be.
Az orosz nagykövet szerint a kérdés most az, hogy az új magyar vezetés milyen irányba kívánja vinni a kétoldalú kapcsolatokat. Paks II. ügyében azonban a legfontosabb döntés egyelőre még Budapest előtt áll.
Ezt is olvasd el: Európa újabb atomkatasztrófától tart: 38 ország figyelmeztetett az ukrajnai veszélyre