Moszkva szerint komoly pénzügyi és jogi következményei lehetnek, ha Magyarország egyoldalúan felmondja a Paks II. beruházásról szóló megállapodásokat, vagy kiszorítja a projektből az orosz Roszatomot. Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet szerint a vállalat kész válaszolni az új magyar vezetés kérdéseire, a döntés azonban Budapest kezében van.

„Nem lehet következmények nélkül felmondani a Paks II. beruházásról kötött megállapodásokat” – figyelmeztetett Sztanyiszlavov a Demokratának adott interjújában. A diplomata szerint a Roszatom esetleges kiszorítása súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járhat Magyarország számára. A nagykövet üzenete egyértelmű: Moszkva ragaszkodik a megállapodások végrehajtásához, és a magyar félen múlik, hogyan folytatódik a projekt.

Bulgáriával és Finnországgal példálózik Moszkva

Sztanyiszlavov Bulgária és Finnország példájával igyekezett alátámasztani figyelmeztetését. Állítása szerint Bulgária a Roszatommal tervezett együttműködés felmondása után több millió eurós kártérítést fizetett, végül pedig új atomerőmű nélkül maradt. Finnország esetében pedig arra hivatkozott, hogy a Roszatom nemrég megnyert egy nemzetközi bírósági eljárást.

A nagykövet szerint a Roszatom továbbra is nyitott a párbeszédre, és azt szeretné, ha a magyar fél közvetlenül egyeztetne a vállalat vezetésével. A fővállalkozó esetleges lecseréléséről szóló híreket találgatásnak nevezte, hozzátéve, hogy ilyen kérdésekben csak konkrét ajánlatok, árak és pénzügyi feltételek ismeretében lehet dönteni.

Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet
Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet. Fotó: hungary.mid.ru

Magyarország még vizsgálja a Paks II. beruházást

A figyelmeztetés különösen annak fényében jelentős, hogy a magyar kormány átfogóan felülvizsgálja a Paks II. projektet. A vizsgálat a műszaki és pénzügyi kérdések mellett a beruházás technológiai és jogi feltételeire is kiterjed. Ságodi Attila, a Paks II. Zrt. igazgatósági elnöke november közepén az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a felülvizsgálatot még 2026 végéig lezárnák.

Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a beruházás költségei akár az eredeti összeg kétszeresére is emelkedhettek, az eredeti határidők pedig már nem tarthatók. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov eközben jelezte, hogy cége kész számszerű válaszokat adni a felmerülő műszaki és pénzügyi kérdésekre, de a magyar kormánytól egyelőre nem kapott erre vonatkozó megkeresést.

Az orosz nagykövet a gázszállítások folytatását is sürgeti

Sztanyiszlavov nemcsak a Paks II. beruházásról beszélt: szerinte Magyarországnak az orosz földgázszállítások fenntartása is az érdeke. Bírálta az uniós korlátozásokat, amelyek szerinte az európai gazdaságnak is jelentős károkat okoznak. A Mol és az orosz Gazprom Neft közötti, a szerb NIS vállalat tulajdonrészének értékesítéséről szóló tárgyalásokról nem közölt részleteket, de jelezte, hogy a folyamat még nem zárult le.

A nagykövet az új magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját is bírálta. Kétségbe vonta, hogy Budapest megfelelő garanciákat kapott volna Kijevtől a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására. Felidézte a szeptemberi diplomáciai feszültséget is, amikor Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki. Sztanyiszlavov akkor barátságtalannak és indokolatlannak nevezte a lépést, Moszkva pedig válaszul magyar diplomaták kiutasítását jelentette be.

Az orosz nagykövet szerint a kérdés most az, hogy az új magyar vezetés milyen irányba kívánja vinni a kétoldalú kapcsolatokat. Paks II. ügyében azonban a legfontosabb döntés egyelőre még Budapest előtt áll.

Ezt is olvasd el: Európa újabb atomkatasztrófától tart: 38 ország figyelmeztetett az ukrajnai veszélyre