Szeptember 1-jétől új szabályok vonatkoznak Magyarországon bizonyos termékek javítására. A fogyasztóknak egyes esetekben akkor is járhat a javítás, ha a meghibásodás nem minősül hibás teljesítésnek, ráadásul egy szavatossági javítás után 12 hónappal meghosszabbodhat az elévülési idő. A változás a vállalkozások számára is új kötelezettségeket jelent.
Az Európai Unió javításhoz való jogról szóló irányelvének magyarországi átültetését szolgáló 114/2026. (VII. 23.) kormányrendelet augusztus 31-én lépett hatályba. A célja, hogy a fogyasztók számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb lehetőség legyen egy hibás termék cseréjénél vagy egy új készülék megvásárlásánál.
Az új szabályozás nemcsak a javítási kötelezettségeket bővíti, hanem a vállalkozások tájékoztatási kötelezettségeit is.
Bizonyos termékeket akkor is meg kell javítani, ha nem hibás teljesítésről van szó
Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos termékek gyártójának a fogyasztó kérésére akkor is biztosítania kell a javítást, ha a meghibásodás egyébként nem tartozik a hibás teljesítés körébe.
A kapcsolódó szabályok jelenlegi tervezete alapján az érintett termékek között lehetnek többek között mosógépek, mosogatógépek, hűtők, porszívók, szárítógépek, elektronikus kijelzők, okostelefonok és táblagépek, valamint egyes fűtőberendezések. A pontos lista azonban még változhat.
A javítási kötelezettség főszabály szerint a gyártót terheli. Ha azonban a gyártónak nincs uniós székhelye vagy fióktelepe, a kötelezettség a meghatalmazott képviselőre, ennek hiányában az importőrre, végső soron pedig a forgalmazóra száll át.
Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon terméket értékesítő vállalkozások nem hagyhatják figyelmen kívül az új szabályokat pusztán arra hivatkozva, hogy az adott készüléket külföldi gyártó állította elő – hívta fel a figyelmet dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának vezetője.
A független szervizek is javíthatják a készülékeket
A javítást észszerű időn belül, ingyenesen vagy észszerű díj ellenében kell elvégezni. A kötelezettség ugyanakkor nem áll fenn, ha a termék javítása objektíve lehetetlen. A gyártóknak a javításhoz szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat is olyan áron kell biztosítaniuk, amely nem tántorítja el a fogyasztót a javítástól.
A fogyasztók ráadásul független szervizt is választhatnak. Ezek a szervizek eredeti vagy használt, kompatibilis, illetve akár 3D nyomtatással készült pótalkatrészeket is használhatnak.
A gyártók sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem akadályozhatják az érintett termékek javítását. Arra sem hivatkozhatnak a javítás megtagadásakor, hogy a készüléket korábban egy másik szerviz javította.
Ezt olvastad már? Hatalmas bírságot kapott a Temu, az EU szerint veszélyben vannak a fogyasztók
Egy javítás után 12 hónappal tovább élhet a szavatosság
A fogyasztók számára legalább ennyire fontos változás, hogy ha egy terméket kellékszavatossági hiba miatt javítanak meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik.
Ez nem csupán azokra a termékekre vonatkozik, amelyek a kötelező javítási szabályok hatálya alá tartoznak. A rendelkezés minden olyan terméket érinthet, amelyet egy vállalkozás fogyasztónak értékesít.
Vagyis az új szabályok miatt nemcsak a mosógépet, hűtőt vagy okostelefont árusító vállalkozásoknak kell odafigyelniük: lényegében minden fogyasztóknak terméket értékesítő vállalkozás érintett lehet.
„A vállalkozásoknak nem elég tehát azt ellenőrizniük, hogy érintettek-e a kötelező javítási szabályokban” – hangsúlyozta dr. Kölcsei Viktória, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának ügyvédjelöltje.
A szakember szerint a vállalkozásoknak a fogyasztók tájékoztatására is figyelniük kell, és érdemes mielőbb felülvizsgálniuk ügyféltájékoztatóikat, ügyfélszolgálati kommunikációjukat és javítási folyamataikat.
Ne maradj le: A telefonodon keresztül bármely ország hatóságai lehallgathatnak, figyelmeztet egy volt CIA-ügynök
Nem minden vásárlóra vonatkozik az új szabály
Fontos korlátozás, hogy a rendelet kizárólag a magánszemélyekkel, vagyis a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívül eljáró természetes személyekkel kötött ügyletekre vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy például a mikro-, kis- és középvállalkozások által üzleti célra megvásárolt termékekre ezek a fogyasztóvédelmi szabályok nem vonatkoznak. A változás lényege ugyanakkor egyértelmű: ha egy termék javítható, a szabályozás egyre inkább a javítást ösztönzi a kidobás és a csere helyett, valamint a fogyasztók jogai is erősödnek.
